A londoni székhelyű pénzügyi-gazdasági adatszolgáltató csoport azzal számol, hogy ha az Egyesült Államok a mostaninál keményebb intézkedéseket vezet be Iránnal szemben, akkor annak olajkivitele napi 0,8 millió hordóra eshet 2019 végére az idén májusban mért napi 2,5 millió hordóról.
Washington november elején szankciókat léptetett életbe Teheránnal szemben. Amerikai illetékesek korábban arról beszéltek, hogy nullára csökkentik az iráni olajexportot.
Ehhez képest az amerikai büntetőintézkedések kevésbé lettek szigorúak, így például az Egyesült Államok hat hónap haladékot adott az iráni olaj legnagyobb vásárlóinak.
A londoni intézet elképzelhetőnek tartja, hogy jövőre szigorodnak az amerikai szankciók Iránnal szemben, mivel 2019-ben nem lesznek fontosabb választások az Egyesült Államokban, így a Teheránnal szembeni intézkedések miatt emelkedő benzinár nem okozna különösebb fejfájást a kormányzatnak.
Az IHS Markit számításai szerint a novemberben életbe lépett washingtoni büntetőintézkedések miatt Irán olajexportja decemberben 1,5 millió hordó lesz, egy millió hordóval kisebb májushoz képest.
A londoni intézet kimutatásai szerint Kína csökkenti a legkevésbé iráni olajimportját, decemberben napi 500 ezer hordóra a májusi napi 700 ezer hordóról.
Az IHS szakértői szerint 2019 végén Kína iráni olajimportja napi 400 ezer hordó lesz.
Ez azt jelenti, hogy ha Irán teljes olajkivitele napi 0,8 millió hordóra apadna a jövő év végén, ahogy a londoni intézet számol, akkor az export fele Kínába irányulna.
Arra a várakozásra alapozva, hogy Washington jövőre „bekeményít”, az iráni olajtermelés a folyó negyedévi napi 3,1 millió hordóról napi 2,4 millió hordóra csökkenhet egy év múlva a londoni intézet szerint.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.