Mely vállalattípusoknak fontos, hogy tegyenek a klímakatasztrófa elkerüléséért, vagyis hol épül be a fenntarthatóság a vállalati kultúrába?
Az e téren egyébként is érintett energiaintenzív vállalatok már nagyon sokat fejlesztettek és invesztáltak, részben azért, hogy a szabályozási előírásokat teljesítsék, részben pedig, hogy a terméküket, szolgáltatásukat költségoldalról versenyképessé tegyék. Viszonylag új jelenség, hogy főleg a vállalatok közötti szolgáltatásértékesítésben a beszerzéskor nemcsak a költségeket vagy az adott vállalat korábbi eredményeit veszik figyelembe, hanem azt is, hogy a beszállító valóban fenntarthatóan működik-e egy adott társadalmi környezeti hatás szempontjából. Ez ellenőrizhető akár önbevallással, de helyszíni vizsgálattal is, a lényeg az, hogy ezt az értékesítési kritériumot ma már egyre többen beépítik a beszerzéseikbe. Vannak olyan társaságok, amelyeknek a márka szempontjából is nagyon fontos igazolniuk, hogy fenntarthatóan működnek. Amikor ezek a jellemzően globális vállalatok beszállítókat választanak, akkor energiát, időt és pénzt szánnak arra, hogy auditálják leendő partnereiket, amelyek a termékeik előállításához hozzájárulnak. Az előzetes vizsgálat költsége eltörpül a csalódott fogyasztók miatt elszenvedett presztízsveszteségek és bevételkiesés miatt.
Ez a gondolkodásmód mennyire jellemző a hazai multikra? Terjed ez a fajta tudatos gondolkodás?
Igen, vannak területek, amelyekkel vállalatként is hozzájárulhatunk a klímapolitikai célok eléréséhez. Ugyanakkor ki kell emelnem, hogy még viszonylag kevés olyan hazai közbeszerzési kiírást látok, amelyben a műszaki vagy jogi feltételek mellett hangsúlyos elemként szerepelne a pályázók fenntartható működése.
Hol tart Magyarország klímavédelem szempontjából?
Három fő kategóriát, illetve mérőszámot szoktunk megkülönböztetni, ezek közül csak az egyik a szén-dioxid-kibocsátás vagy más üvegházhatású gázok kibocsátása. Ezen a területen az 1990-es bázisévhez viszonyítva jól teljesítünk, de az emissziókereskedelmi rendszeren kívül eső ágazatoknál az alapszcenárióhoz képest 7 százalékos csökkentésre lesz szükség. A megújuló alapú villamosenergia-termelésben a 2010-es bruttó villamosenergia-felhasználáshoz viszonyított 3,6 százalékos vállalást elértük, de a 2030-as 12,8 százalékos célértékhez duplázni kellene a mostani értékeket. Primer energiaforrásból a megújulók aránya most 12 százalék, a 2020-as vállalásunk 14,65 százalék, a 2030-as pedig már 20 százalék.
A teljes cikket a Világgazdaság szerdai számában olvashatja
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.