Évekkel ezelőtt szóltak, ők szemet hunytak felette

Az ingolstadti autógyár igazgatótanácsának volt elnökét júniusban tartóztatták le. Egy hónappal később fellebbezést nyújtott be, de ezt elutasították, mivel a bíróság úgy ítélte meg, hogy fennáll az veszélye, hogy ha kiengednék, bizonyítékokat tüntetne el, vagy megpróbálhatja befolyásolni a tanúkat. Tavaly október óta már szabadlábon védekezhet, de azzal a szigorú kikötéssel, hogy továbbra sem léphet kapcsolatba a többi gyanúsítottal és a tanúkkal.

Rupert Stadlert csalással, hamis állítások okirati hitelesítésében és a fogyasztókat hamis állításokkal megtévesztő, jogsértő reklám terjesztésében való közreműködéssel vádolták meg – írja a Bloomberg. A bűncselekmény mintegy 250 ezer Audit, valamint 71 ezer Volkswagen és 112 ezer Porsche márkájú kocsit érint, amelyekhez az Audi szállította a motort.

A müncheni ügyészség szerint Stadler legkésőbb 2015-ben már tudott arról, hogy csalnak, mégis utasítást adott az érintett gyártmányok forgalmazására, illetve nem akadályozta meg azok értékesítését. A volt vállalatvezető annak ellenére tagadja, hogy tudott a manipulációról, hogy

egy VW-technikus – egy belső jelentés szerint – már 2011-ben figyelmeztette Heinz-Jakob Neußer-t, a Volkswagen hajtásláncfejlesztési vezetőjét a kibocsátási értékekkel kapcsolatos törvénytelen gyakorlatra.

Vádat emeltek továbbá a három másik személy ellen is, ők az Audi, a Volkswagen és a Porsche gyártmányaihoz készült manipulált dízelmotorok kifejlesztésében vettek részt.

Az ex-vezér jogi képviselője nem kommentálta a vádakat, az Audi közleményében annyi áll, hogy mindenkit megillet az ártatlanság vélelme és mindenben együttműködnek a hatóságokkal – a dízelbotrány feltárását a társaság és a munkavállalók érdekének tartják.

Mint ismert, 2015-ben az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynökségének fellépése nyomán derült ki, hogy a Volkswagen bizonyos dízeles modelljei csak abban az esetben felelnek meg a környezetvédelmi előírásoknak, ha mesterséges körülmények között vetik alá tesztnek őket,

különben akár 40-szer is szennyezőbbek lehetnek, mint az előírt maximum.

Ehhez a gyár egy olyan szoftvert használt az autókban, ami érzékelte, hogy mérés alatt állnak, az autó így ezen időtartamban a valóságos nitrogén-oxid-kibocsátás töredékét produkálja. Mintegy félmillióra tehető azoknak az autóknak a száma, amelyeknél csaltak 2009 és 2015 között.

Az érintett modell az amerikai piacra gyártott – a történtek tükrében viccesnek hangzó „clean dízel” – Volkswagen Jetta, az új generációs bogár, vagyis Beetle, a népszerű Golf, az Audi középkategóriájú autója az A3, valamint a 2014 és 2015 között gyártott középkategóriás személy-gépkocsijuk, a Passat. A cég elismerte a csalást.

A VW-gate

A Volkswagen (Az Audi 1964 óta csaknem 100 százalékban a Volkswagen AG leányvállalata) egyik gyenge pontja az volt, hogy nem tudott igazán betörni az amerikai piacra, emiatt a gyár hanyatlásnak indult a nyolcvanas években. Növelni kellett a tengerentúlon a keresletet. Mivel az Obama-kormányzat idején nagyon szigorú – 2009-ben a Kaliforniai Légvédelmi Tanács állami emissziós sztenderdjeit kiterjesztették 50 államra – szabályozásokat vezettek be, a megoldás egy „környezetbarát” motor kifejlesztése volt, alacsony emissziós-mutatókkal. A fentebb is említett clean (tiszta) dízel, egy TDI, tehát közvetlen befecskendezős dízelmotor. A gyárat az erőforrás odáig juttatta, hogy tíz évvel ezelőtt a Jetta az Év Zöld Autója lett, egy évvel később 2010-ben pedig az Audi A3 is megszerezte ez a címet.

Azzal, hogy csaltak.

Ahogy az üzemanyag-fogyasztási, úgy az emissziós adatoknál is igyekeznek a gyártók a lehető legalacsonyabb értékeket megadni. Ez magyarázza azt, hogy több káros-anyagot bocsát ki egy gépkocsi, ha a mérések valós idejűek. Az emissziónál az 5-6-szoros szám még elfogadott, de amit a Virginia Tech Egyetem mért 2013-ban, már bőven túllőtt ezen:

40, de akár 50-szeres volt a differencia a méréseiket követően a gyár által megadott értékekhez képest.

A világon 11 millió, úgynevezett VW EA189-es sorozatú motorral rendelkező autóba tettek „csaló-szoftvert”. Az USA-ban azonban az azt követő VW EA288 sorozat is érintett. Az ilyen programokat, vagy fizikai eszközöket defeat device-nak hívjuk és nem új találmány.

Ilyet használtak például az 1998-as kamionos dízelbotrányban is, ott 1,3 millió gépjárművet kellett visszahívni, a költségek elérték az 1 milliárd dollárt. A Volkswagen esetében arról van szó, hogy a szoftver érzékeli, hogy valós, vagy szimuláltak a körülmények.

Amennyiben igen, úgy a valóságos nitrogén-oxid-kibocsátás töredékét produkálja.

A túllépett káros-anyag kibocsátásnak köszönhetően a korai elhalálozások, egészségkárosodásokból eredő károk mértéke a 2009 és 2015 közötti időszakot vizsgálva elérték a 39 milliárd dollárt Európában és az USA-ban. Attól függetlenül, hogy az érintett gépjárművek hibáit kijavítják, és azt milyen gyorsan, hatékonyan teszik, ez a szám a 100 milliárd dollárt is túllépheti a jövőben.

Csak Németországot nézve az ott eladott több mint 2,5 millió csaló-szoftverrel szerelt Volkswagen különböző becslések szerint 2008 és 2015 között több mint 1000 idő előtti elhalálozással áll összefüggésben. A Volkswagen számára fontos piacokon a nehéz teherforgalomban használt dízelgépjárművek harmada, a könnyű szállítási célokra használtak pedig több mint fele túllépte a határértékeket. Ez éves szinten világviszonylatban közel 38 ezer idő előtti elhalálozáshoz vezetett.

A Volkswagennél a visszahívott, vagy visszavásárolt autók száma 11 millió, bizonyos modelleknél a szoftvereket csak tökéletesítették, de nem kijavították. Hazánkban több mint 40 ezer gépkocsi érintett.