Ösztönzőkre várnak a vasútcégek

Magyarországon a vasúti árufuvarozásnak kell nagyobb szerepet vállalnia annak az uniós célnak a teljesítésében, amely szerint 2030-ra a 300 kilométernél hosszabb közúti áruszállítás 30 százalékát, 2050-re pedig az 50 százalékát kell vasútra vagy vízi útra terelni.

E folyamat segíti az Európai Zöld Megállapodásban foglaltak teljesítését is, amely azt az elvárást tartalmazza, hogy 2050-re 90 százalékkal csökkenjen a szállításból származó üvegházhatású gázok (ühg) kibocsátása.

Ma a közlekedés és a szállítás felel az ühg-gázok kibocsátásának negyedéért – jelentette ki a Világgazdaságnak a Hungrail Magyar Vasúti Egyesület ügyvezető igazgatója, Hódosi Lajos. Ám – mint rámutatott – ehhez javítani kellene a hazai vasúti árufuvarozás közúttal szembeni versenyképességét, a vasúti árutovábbítás időtartama ugyanis meglehetősen hosszú, a kiszámíthatósága és a rugalmassága pedig kicsi.

Ennek az az oka, hogy szűkösek az egyébként sem korszerű hazai intermodális csomópontok, a logisztikai rendszerek és a – főleg a budapesti – hálózat kapacitása.

Ráadásul az országot átszelő vasúti áruszállítási folyosók egyike sem teljesíti teljes hosszában az átjárhatóság felté­teleit, nem engedi meg végig a 225 kilonewtonos tengelyterhelést, és nincsenek teljes villamos vontatást lehetővé tévő tranzitútvonalak.

Sok az állandó sebességkorlátozás, a folyosók mentén pedig több helyen hiányoznak a tehervonatnak szükséges tárolóvágányok, így a szerelvények indítási és továbbítási ideje kiszámíthatatlan.

Amíg a felsorolt pályaparaméterek és a fuvarozás egyéb feltételei nem javulnak jelentősen, célzott állami szerepvállalással kell segíteni a vasúti árufuvarozás volumenének hosszú távú növelését, a fuvaroztató vállalatokat pedig a vasút választásában kell érdekeltté tenni

– összegezte az egyesület igazgatója.

A teljes cikket elolvashatják a Világgazdaság keddi számában