Több tízezer munkavállalót bocsátottak el a vállalatok

A GKI Zrt. június elején egy, a multinacionális cégekre nem kiterjedő, 835 vállalkozást magába foglaló reprezentatív kutatást végzett. A cél az volt, hogy képet lehessen alkotni arról, hogy a COVID-19 járványt követő hatósági szigorítások részleges feloldásával az egyes vállalkozásokon belül hogyan változtak meg a foglalkoztatási formák.

Június elején, a felmérés időszakában, Közép-Magyarországot leszámítva lényegében mindenhol feloldották a szigorú korlátozásokat, s már Pest megyében is jelentősen enyhültek a szabályok.

Az 5 fő feletti vállalkozások körben (a multinacionális cégeket nem tekintve) június elejéig nagyságrendileg 110 ezer főt (5,5 százalék) bocsátottak el, illetve jelentős munkaköri átszervezéseket hajtottak végre (távmunka, állásidő, kényszer szabadságolás). Az 5 fő alatti vállalkozásokkal együtt ez országosan 160-170 ezer elbocsátást jelent.

A kkv-szektor esetében a foglalkoztatottak közel 76 százaléka jár be dolgozni a munkahelyére.

A (hazai tulajdonú) nagyvállalatoknál ez az arány jóval magasabb, csaknem 92 százalék. Vagyis a rugalmasabb munkavégzést inkább a hazai kisvállalkozások tették lehetővé dolgozóiknak ). Jól mutatja a nagyvállalatok tőkeerősségét a kkv szektorral szemben az állásidőn és a (fizetett vagy fizetés nélküli) szabadságon lévők aránya, amely a nagyvállalatoknál 0,5 százalék, szemben a kkv szektorral, ahol ez a szám kiugróan magas (4 százalék). Az otthondolgozók (távmunkások) aránya átlagosan 3 százalék volt (ezen belül a nagyvállalatoknál 2 százalék, a kisvállalkozásoknál pedig 5 százalék). Jelentős a részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya a nagyvállalatoknál (15 százalék), miközben ez mindössze 6 százaléka kkv-k között. Ha a válság esetleg elhúzódna, akkor a részmunkaidősök, az állásidőn, illetve a jelenleg kényszerszabadságon lévők jelentős része várhatóan munkanélkülivé válna, amennyiben a Kormány nem hoz további, az eddiginél jóval hatékonyabb munkahely-megtartó intézkedéseket.