Az orosz-német gázügylet Bidennek sincs ínyére

Az új amerikai kormányzattól sem számíthat megértésre Németország az Északi Áramlat-2 ügyében, amelynek építését egyéves leállás után szombaton folytatják. Joe Biden maga is rossz üzletnek nevezte korábban a vezeték megépítését, és európai biztonsági és külpolitikai szakértők szerint mindent megtesz majd annak érdekében, hogy az ne működhessen.

A megválasztott amerikai elnök egyetért Donald Trumppal abban, hogy az Északi Áramlat-2 veszélyezteti Európa energiabiztonságát, még a mostaninál is jobban függővé teszi Németországot az orosz gáztól,

ráadásul Berlin azzal gazdasági értelemben „megjutalmazza” Moszkvát, miközben Oroszország az elmúlt években politikai gyilkosságokkal, korrupcióval és a szélsőjobboldali európai szervezetek támogatásával destabilizálta az európai politikát. Biden számára fontosabb lesz keményen megleckéztetni Vlagyimir Putyint ezen tetteiért, szemben Trumppal aki elsősorban az zavart, hogy Európa nem az orosznál drágább amerikai cseppfolyósított gázt vásárolja.

A munkálatokban résztvevő cégekkel szemben bevezetett amerikai szankciók miatt állt le tavaly a vezeték építése, és a múlt héten újabb vállalat szállt ki a projektből. A DNV GL norvég kockázatkezelési biztosító függesztette fel az együttműködést, hogy elkerülje az amerikai büntetőintézkedéseket. A cég többek között dokumentáció-felülvizsgálatot végzett az Észak Áramlat-2 számára, valamint az építési szabályok és a csőfektető gépek tesztelésében vett részt, és a Reuters szerint egyelőre nem lehet tudni, hogy a kilépése milyen következményekkel jár majd.

A 9,5 milliárd eurós projekt 93 százalékban elkészült.

Az 1230 kilométeres hálózatból még mintegy 120 kilométernyit kell megépíteni dán felségvizeken, és ezúttal egy 2,6 kilométeres szakaszon fektetik majd le a csöveket.

Ha elkészül az Északi Áramlat-2, akkor összesen évi 55 milliárd köbméter szállítási kapacitású vezetékkel bővülne a Balti-tenger fenekén húzódó jelenlegi vezeték az oroszországi Viborg a németországi Greifswald között.

Az északi vezetékpár és a Török Áramlat kiépítésével Oroszország kiiktathatná Kelet-Európát – elsősorban Ukrajnát – a tranzitból, és egyetlen útvonalra terelhetné át az Európának szánt orosz gáz 80 százalékát. Egyúttal domináns helyzetbe kerülne a német piacon, mert részesedését 40 százalékról 60 százalék fölé emelné. A Business Insidernek név nélkül nyilatkozó diplomáciai források szerint kevés az esély arra, hogy a Biden-adminisztráció megszüntetné a jelenleg érvényben lévő amerikai szankciókat, erről az új elnök hivatalba lépéséig nem is folynak tárgyalások.