Nem enyhül a feszültség az OPEC-ben
A Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) és külső szövetségesei holnap dönthetnek a jövő évi termelésnövelés elhalasztásáról vagy végrehajtásáról. Ha nem jutnak egyezségre, akkor marad az eredeti menetrend, és együttesen napi kétmillió hordóval több olajat dobhatnak piacra januártól.
A tavasszal látott orosz–arab ellentét helyett most a Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek közti konfliktus nehezíti a megegyezést.
A szomszédos arab államok közt támadt feszültség jelentős, hiszen az OPEC első és harmadik legnagyobb termelőjéről van szó
– mondta a Világgazdaságnak Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázipari elemzője. A kartellen belüli viták láttán az a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy a tagok az OPEC-en kívüli termelőkkel, köztük Oroszországgal egyeztetve hozzák csak meg a döntést, a hírek szerint az oroszok támogatnák a kétmillió hordós emelés elhalasztását.
Az arab országok közti vita lényege, hogy az Emírségek kevesli a rá eső kvótát, napi négyről ötmillió hordóra növelné kapacitásait. Emellett kritizálja a hosszú távú OPEC-stratégiát is:
véleménye szerint az olajár megtámasztásával a kartellen kívüli termelőket és az amerikai palaolaj-termelőket segíti a szervezet.
Pletser úgy véli, a probléma a két arab ország közt gyorsan áthidalható lenne, például azzal, ha Szaúd-Arábia naponta 300 ezer hordóval kevesebb olajat vihetne piacra, csakhogy egy ilyen lépés könnyen precedenst teremtene. Az Emírségek szerint, ha még egy-két évig a jelenlegi nyomott szinten vagy maximum 50 dollár közelében sikerülne tartani az olaj árát, akkor részlegesen megvalósulna az amerikai palaolaj-termelők kiszorítása a piacról, hosszabb távon pedig busásan megtérülne a rövid távon meghozott áldozat.
A szaúdiak azonban ezúttal a korábbinál kevésbé látszanak engedékenynek – fűzte hozzá Pletser –, de az is gond, hogy a szervezetnek továbbra sincs hatékony eszköze a renitens túltermelő Irakkal és Nigériával szemben, s a megnövekedett líbiai olajkínálat is gyors rendezést kíván. Az Erste szakértője nem vitatja, hogy a szokottnál is nehezebb megjósolni a 2021. évi olajkereslet alakulását, de ha a vakcinák hatékonyak, jövő év végére masszívan emelkedő olajkeresletre kell készülni, Kínában például már októberben magasabb volt a fogyasztás, mint egy éve. Arról persze még így sincs szó, hogy jövőre visszaállna a napi százmillió hordós globális olajtermelés, az Ersténél ezt csak 2023-ra várják.
Nagy kérdés az is, mennyire zsugorodik az amerikai palaolaj-termelők piaci részesedése:
a kereslet drámai csökkenése miatt a napi amerikai termelés 13 millió hordóról gyorsan 10,2 millió hordóra apadt, a visszarendeződés viszont aligha lesz gyors, az Amerikai Energiainformációs Hivatal (EIA) 11 millió hordót vár 2021 végére, 2024–2025-re lesz elérhető újra a napi 13 millió hordós szint.
Az OPEC áprilisban döntött története legnagyobb termelés-visszafogásáról, a napi kínálatot 9,7 millió hordóval vágták vissza. Augusztusban a javuló gazdasági mutatók láttán kétmillió hordóval fokozták a napi termelést a tagországok, a következő, hasonló mértékű emelést pedig januárra ütemezték, ám a koronavírus-járvány második hullámával járó korlátozások miatt napirendre került az intézkedés elhalasztása.
Újra csökkentek a Mol finomítói marzsai
Minimális árréssel termeltek a múlt hónapban a Mol csoport finomítói. A hordónkénti árrés 0,8 dollár volt a finomítói tevékenységen, az októberi 1,8 dollár után. A petrolkémiai árrés viszont emelkedett: az októberi tonnánkénti 340,9 eurót követően novemberben 386,8 euró volt. | VG
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.