Felzárkózik riválisaihoz az Intel

Az Intel 20 milliárd dolláros befektetéssel két új gyárat is épít Arizonában, hogy megduplázza csipgyártó-kapacitását – jelentette be a cég nemrég kinevezett vezérigazgatója, Pat Gelsinger, aki a Reutersnak adott interjújában arra is kitért, hogy az új üzemek a számítástechnikában is használatos legmodernebb csipek gyártására összpontosítanak majd. A The Irish Times számolt be róla, hogy a tengerentúli vállalat az írországi Kildare-ben folyó termelését is meg kívánja duplázni, s erre a következő három évben 7 milliárd dollárt költ.

Az amerikai mikroprocesszor-gyártó a beruházás révén kiköszörülheti a csorbát, amely a tajvani TSMC és a dél-koreai Samsung mögötti technológiai lemaradásával keletkezett.

Az üzemekben 2023-tól elsősorban saját tervezésű csipeket fognak előállítani, de a nagyobb kihasználtság végett a konkurencia által már régóta alkalmazott úgynevezett öntödei modellt (foundry business model) is meghonosítja a társaság, azaz – amint már meg is említették – gyárthatják majd például az Apple csipjeit is.

Az Intel egyébként az egyik utolsó olyan integrált vállalat az iparágban, amely csipek fejlesztésére és gyártására egyaránt képes.

Mint ismert, az Apple a közelmúltban közölte, hogy szakít az Intellel, és inkább házon belül tervezi a csipeket a Mac számítógépekhez, külső beszállítóként azonban az Intel újra megbízást kaphat a technológiai óriástól. Gelsinger szerint amúgy egy egész listára való megrendelő jelentkezett már be hozzájuk, ám egyelőre nem hozhatják nyilvánosságra a neveket. A beruházások a fentieken túl geopolitikai szempontból is rendkívül jelentősek, hiszen

ahogy az utóbbi időben fokozódott a feszültség a nyugati világ és Kína között, úgy az európai és az amerikai kormányzati vezetők közül is egyre többen látnak kockázati tényezőt abban, hogy a globális félvezetőgyártás javarészt Ázsiában koncentrálódik.

Nem véletlen, hogy tavaly májusban a Trump-kabinet nem kis erőfeszítésére a TSMC is egy 12 milliárd dolláros beruházásról döntött, szintén Arizonában, míg a Samsung 17 milliárd dollárból hozna létre új gyártóbázist valahol az Egyesült Államokban.

Az Európai Unió 2030-ig duplázná meg a csiptermelést a kontinensen, hogy a közösség részaránya a globális piacon elérje a 20 százalékot.

A bejelentést követően az Intel részvényei a tőzsdezárás utáni elektronikus kereskedésben több mint 6 százalékkal drágultak. Több mint 2 százalékkal gyengültek viszont a TSMC papírjai, pedig még a tajvani gazdasági miniszter is megszólalt, hangsúlyozva, az ágazatban olyan jó a klíma, hogy az Intel kapacitásnövelését nem kell kihívásnak tekinteni. Persze örülnének, ha a TSMC is bővítene Tajvanban – fűzte hozzá Wang Mei-hua.

Az Intel nyilvánosságra hozta idei előrejelzését is, amely elmarad a Refinitiv elemzői konszenzusától.

Az elemzők 73 milliárd dolláros bevételt és 4,77 dolláros egy részvényre jutó nettó nyereséget (EPS) prognosztizáltak, maga a cég azonban csupán 72 milliárdos forgalmat és 4,55 dolláros EPS-t vár.

A pesszimistább jövőképet Gelsinger azzal indokolta, hogy nemcsak csipekből van hiány a világpiacon, hanem az azok előállításhoz szükséges kémiai anyagokból, vagyis a szubsztrátokból is.

Közben a japán Renesas Electronics nakai üzemének néhány nappal ezelőtti leégése miatt a tokiói kormány felhívást tett közzé, amelyben a bel- és külföldi gépgyártókat arra kéri, hogy lássák el a céget a szükséges berendezésekkel és alkatrészekkel, mert félő, hogy a globális szállítási láncok megszakadása további károkat okoz.