A Dunaferr 5,7 milliárdos pert indít

Immár Safin Donau Acélipari Zrt. néven folyik azon cég magyarországi bejegyzése, amelytől a Dunaferr megmentését várják a vasmű vezetői, az előzőleg bejegyeztetni kívánt név ugyanis Safin Dunaferr volt. A változásra azért volt szükség, mert a Dunaferr név foglalt, és a meglévő vasmű székhelyére sem lehetett volna bejegyezni az osztrák – de végső soron kazah – hátterű, új társaságot. Ez az a Safin, amelyet már befektetőjelöltként is említett a társaság.

A Safin Dunaferr bejegyzésekor az ISD Dunaferr hozzájáruló nyilatkozatával volt probléma. A Safin Dunaunak a neve mellett a székhelye is más lett, mert bérelt egy irodát

– válaszolt a Világgazdaságnak a Dunaferr ügyvédje, Nagy Péter. Mint közölte, egyelőre az anyavállalat Safin GmbH-val csak az együttműködés részleteiről és befektetői szándékáról született előzetes megállapodás. A Safin befektetői szerepe azután kerülhet terítékre, ha rendeződnek a Dunaferr irányítását érintő jogi viták, perek. Nagy Péter éppen e viták kapcsán hívott össze hétfőn sajtótájékoztatót. Mint bejelentette, a Vasas Szakszervezet által közzétett egyes állítások, illetve az ezek nyomán született negatív sajtómegjelenések okozták azt a bizalomvesztést, amelyek miatt a társaság szállítói már csak azonnali fizetéssel adnak árut, még a Dunaferr jelentős szállítójának számító, korábban 60 napos fizetést elfogadó Safin is.

Megrendült továbbá a bankok bizalma, mindennek hatására pedig több mint hatmilliárd forint kára keletkezett a dunaújvárosi társaságnak. Az ISD Dunaferr ezért 5,7 milliárd forintra perli a Vasas Szakszervezetet.

Egy kazah hátterű cég a Dunaferr befektetői között

Előszerződést kötött az ISD Dunaferr Zrt. és a Bécsben bejegyzett, kazah háttérrel rendelkező Safin GmbH.

A Dunaferr körüli jogi bonyodalmak azzal indultak, hogy bár Jevgenyij Tanhiljevics cégvezető és három – az orosz közvetett tulajdonos által delegált – igazgatósági tag megbízatása tavaly lejárt (az utóbbiak le is mondtak tisztségükről), máig nem tartottak olyan közgyűlést a Dunaferrnél, amelyen visszaállhatott volna a normál állapot. A tavaly szeptemberre összehívott közgyűlés ugyanis nem volt szavazatképes, mert a közvetlen tulajdonos, a ciprusi Steelhold Ltd. nem küldött képviselőt. Ennek ellenére Nagy Péter cáfolta lapunk feltevését, amely szerint a hiányos igazgatóságú Dunaferr jelenleg jogszerűtlenül működik. Magyarázata szerint a két, pozícióban maradt tag – Tetjana Taruta és Oleg Mktricsan – együtt is hozhatott volna döntéseket az igazgatóság nevében a veszélyhelyzeti jogszabályok értelmében. Ennek az sem lett volna akadálya, hogy az utóbbi éppen börtönben ül. „Elérhető, tudna szavazni, de Tetjana Taruta nem kereste meg” – állítja. Ehelyett – ezt már Nagy Péter újságírók előtt mondta – Tetjana Taruta egymaga kívánt eljárni az igazgatóság nevében, de ilyen joga nincs a jogerős bírósági döntés alapján.

Volt az ügyvédnek ennél nyomósabb érve is a jogszerű működés mellett:

a három igazgatósági tag lemondása az általa idézett jogszabály szerint csak a lemondás után 60 nappal léphetett volna hatályba.

Akkor viszont már élt az a másik, járványhelyzeti jogszabály, amelynek köszönhetően ez a 60 nap tovább hosszabbodik. Mindazonáltal idekívánkozik, hogy a tagok nem egyszerűen lemondtak, hanem lejárt a megbízatásuk, ráadásul még a járvány miatti veszélyhelyzet kezdete előtt. Nagy Péter kezdeményezte az igazgatósági tagként való, újbóli bejegyzésüket, ennek alapján a nyilvános adatokban egyelőre „bejegyzés alatt” megjelölés olvasható.

A Steelholdot az orosz Vnyesekonombanknak 50 százalékkal, plusz két szavazattal, Szergej Taruta 25 százalékkal, mínusz egy szavazattal, és Oleg Mkrticsan szintén 25 százalékkal, mínusz egy szavazattal ellenőrzi Nagy Péter tudomása szerint.

Közvetlenül azonban nem, csak a Steelholdon keresztül érvényesíthetik jogaikat. Nagy Péter megmutatta az újságíróknak, hogy a Steelhold megbízottjai az elmúlt tíz évben milyen meghatalmazásokkal érkeztek a Dunaferr közgyűlésére. Részletezte, hogy egy ilyen meghatalmazásnak milyen kritériumoknak kell megfelelnie, majd bemutatta azt az előbbitől néhány lényeges pontban eltért dokumentumot is, amelynek felmutatói a Steelhold nevében kívántak eljárni. Elmondta, hogy – a Dunaferr megkeresésére – a Steelhold igazgatója cáfolta, hogy aláírta volna a meghatalmazást, a hitelesítő azt közölte, hogy a kérdéses papírokat nem hitelesítette, az érintett ciprusi minisztérium pedig jelezte, hogy a meghatalmazásra pecsételt hitelesítő tanúsítvány, az apostille nem valódi. (Az apostille-t egyébként sem pecsételik, hanem külön papíron ragasztják a dokumentumra, biztonsági megfontolásból.)

A rendőrség tett rendet a Dunaferrnél

A gyár területére hosszabb ideje nem engedték be a tulajdonostól származó meghatalmazásokat felmutató személyeket, illetve kisebbségi tulajdonosokat.

Ez utóbbi meghatalmazásokat tehát a Dunaferr vezetése nem fogadta el, a feltételezett hamisítás miatt pedig a Nemzeti Nyomozóirodánál és Cipruson is feljelentést tett. Nem ismerte el jogszerűnek a Steelhold képviseletében fellépők által március végén tartott, online közgyűlését, sőt, a szintén általuk május 6-ra összehívottat sem. Nagy Péter egyelőre nem tudta a Világgazdaságnak megmondani, hogy mikor lesz közgyűlés. Mint közölte, a ciprusi bíróság egyelőre megtiltott minden, a Steelhold nevében kezdeményezett jogi lépést. A Dunaferr folyamatban lévő felszámolásáról azt mondta, hogy az arra vonatkozó döntés nem jogerős.

Hangsúlyozta, hogy

Jevgenyij Tanhiljevics a korábban szerzett általános vezérigazgató-helyettesi kinevezésével jogosult a társaság napi működéséhez szükséges döntések meghozatalára, függetlenül attól, hogy jelenleg nem cégvezető.

Miközben az acélpiac pezseg, a Dunaferr 30 százalékos kihasználtsággal termel. Jelenlegi rossz helyzetének a fentiek mellett más oka is volt, elsősorban a 2019-es válság idején megromlott működési környezet. Ma azonban az ügyvéd szerint már nem a piacon múlik a dolog: a Dunaferr, ha lenne pénze beszerzésre, rengeteg szállíthatna, a vevők könyörögnek az áruért. Akár 50 százalékos felárat is elérhetne. Ugyanakkor – mint a Világgazdaságnak kifejtette – az orosz-ukrán konfliktus hatása elérte a Dunaferrt is. Úgy tudja, hogy lebombázták az ISD kelet-ukrajnai, alcsevszki gyárát is, amely addig a hengerlésre szánt bugát küldte Dunaújvárosba, és sérültek az onnan nyugat felé vezető sínek is. Emiatt a Dunaferr visszaállt a korábbi, normál működésére, azaz vasércet vásárol és dolgoz fel az acélgyártáshoz.