Elburjánzottak a késve kiegyenlített számlák

Hetekkel vagy akár hónapokkal később kiegyenlített számla? Túl sokaknak ismerős ez a magyarországi gazdasági élet szereplői közül. A hazai gazdasági kultúrában ez egy állandósult probléma, és a cégműködés állandó velejárója a kintlévőségek kezelése. A fizetési határidők betartására szakosodott Fairpay Control Zrt. kutatása szerint ma Magyarországon a vevők 65 százaléka késve fizeti ki a számláit. Ráadásul a vállalkozások harmada szerint még a korábbiaknál is rosszabb a fizetési morál, amióta járvány van.

Minden ötödik cég terelte jogi útra a követelését.

„A fizetési határidő rubrikája ugyanúgy nem tájékoztató jellegű egy számlán, mint az áfával vagy magával az összeggel kapcsolatos információ. Úgy tűnik azonban, hogy nagyon sokan nem így gondolják” – összegzi Jagodics Tamás, a Fairpay Control Zrt. vezérigazgatója a legutóbbi kutatásuk eredményét. Az elmúlt hetekben közel hatszáz cégvezetőt kérdeztek a fizetési késedelemmel kapcsolatos tapasztalataikról – jellemzően a KKV-szektorból. A felmérésből kiderült hogy mindössze a vevők 35 százaléka fizet határidőre. A helyzet komolyságát jelzi az is, hogy

a válaszadó cégek közel 20 százalékának kellett jogi útra terelnie a követelését.

Az egyre szaporodó és növekvő fizetési késedelmek utalnak a gazdaság előtt álló kihívásokra is. A pandémia alatt egyre több vállalkozás szembesült azzal, hogy nő az olyan cégek száma, amelyek a tartalékaik felhasználása után már képtelenek a számlakötelezettségüknek határidőre eleget tenni. Így egyre nő a körbetartozások mértéke és veszélye is. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy jelentősen csökkent a gazdasági tevékenység is: 2020 harmadik negyedévében harmadával esett a kiállított számlák száma az egy évvel korábbi adatokhoz képest. Ráadásul mindezt ötödével kevesebb cég állította ki.

Minden negyedik cégnél maga az ügyvezető a kintlévőség-kezelő.

„Ugyanakkor a gazdaság általános nehézségei ellenére az a helyzet, hogy sok esetben csupán arról van szó, hogy a számlát befogadó fél nem törődik a határidővel. Banálisan hangzik, de nem ritkán pusztán rossz fizetési szokások állnak a háttérben” – magyarázza Jagodics, aki több évtizedes cégvezetői munkája során maga is számtalanszor találkozott a nemfizetés problémájával. A kintlévőségek nem csak a cash-flow-ra vannak rossz hatással, de le tudják terhelni egy KKV kapacitásait is.

A Fairpay Control kutatásából ugyanis kiderül az is, hogy bár a kintlévőségek kezelése a cégek 31 százalékánál a pénzügyes kolléga feladata, 26 százaléknál azonban maga a cégvezető igyekszik rábírni a partnereket a fizetésre. „Egy három személyes vállalkozásnál még érthető, hogy az ügyvezető megy utána az ilyen ügyeknek, de egy 8-10 fős cégnél már konkrétan a fejlődést akadályozza az, ha ilyen operatív jellegű feladatok terhelik le a cégvezető figyelmét. Hozzáteszem, hogy alapvetően a pénzügyesek sem kintlévőség- és követeléskezelők és nem is lélekbúvárok, akik bele tudják ásni magukat egy-egy kifizetetlen számla hátterébe” – mondja Jagodics. A magyar KKV-k mindössze tizedénél kezeli a hátralékokra specializálódott szakember, vagy megbízott a kintlévőségeket.

Így nem meglepő talán az az eredmény sem, hogy

a magyar KKV-k közel fele, 48 százaléka elégedetlen a követelésbehajtás eredményével.

Kiszámíthatatlannak tartják (hol jó, hol nem) és egy részük néha csak fut a pénze után. Holott nem elhanyagolható pénzösszegekről van szó: majdnem minden ötödik KKV-nek (19 százalékuknak) egymillió forint feletti a kintlévősége, további 19 százaléknak pedig fél- és egymillió forint közötti. Ezzel kapcsolatban jegyezte meg Jagodics a sokak által ismerős érzést, amely szerint „van pénzem, csak nincs nálam”. Utalva ezzel a működést hátráltató egyre jelentősebb méretű kintlévőségre.

A kutatásban résztvevő cégek többsége, 64 százaléka 100 milliós árbevétel alatti vállalkozás, 14 százalékuk 100 és 300 millió forint közötti bevétellel rendelkezik, míg a többi a 300 millió fölötti sávba tartozik (csupán 6 százalékuknál nagyobb az árbevétel az egymilliárd forintnál). A megkérdezettek több mint fele (57 százalék) szolgáltató cég, 19 százalék kereskedő, míg a fennmaradó 24 százalék gyártó és kivitelező cégekből áll.

A Fairpay Control Zrt. vezérigazgatója szerint sokszor elég, ha a két cég már az alapoknál pontosan „lefekteti a játékszabályokat”. Jagodics úgy véli, hogy

a vállalkozók nagy része nem érzi úgy, hogyha lejárt a számlája, akkor nyugodtan felhívhatja a vevőjét, hogy fizessen neki.

„Holott, ha minőségben teljesítettél, és az üzleti tranzakció le is van adminisztrálva, akkor mitől félsz? Itt az ideje, hogy a vállalkozók egy szemmagasságba kerüljenek a megbízóikkal” – mondja Jagodics.

Hozzáteszi ugyanakkor, hogy korábban ügyvezetőként ő maga is foglalkozott a tartozások behajtásával és elismeri, hogy nem könnyű feladat.

Az emlékeztető, a felszólító leveleket kiküldeni, majd jogásszal intézni az ügyvédi felszólítást. Ez mind-mind idő és energia. Érdemes lehet szakemberhez, vagy szakértő céghez fordulni, mert megéri

- mondja. Tapasztalataik szerint egy automatizált, a megfelelő időben kiküldött, profi emlékeztetőkkel, felszólításokkal és felkészült jogi háttérrel, kiemelkedő eredményt lehet elérni.