Nehéz dönteni a csernobili szarkofág jövőjéről

A Science magazin írt róla, hogy maghasadásra utaló jeleket tapasztaltak a 35 éve balesetet szenvedett csernobili 4. reaktor romjai alatt. A fűtőelemek nagy része a baleset alatt nem semmisült meg, hanem a többi anyaggal, köztük az oltáshoz eredetileg használt homokkal, lávává olvadt össze. Ez az anyag bemarta magát a reaktorcsarnok alagsori helyiségeibe, majd ott kihűlve megkeményedett.

Ez azt jelenti, hogy az eredeti üzemanyag 95 százaléka, vagyis mintegy 170 tonna sugárzó urán még jelenleg is ott van.

A folyamat közvetlenül nem figyelhető meg, ugyanis a koncentráció egy teljesen elzárt helyiségben növekszik. Prof. Dr. Aszódi Attila, a BME Atomenergiai Tanszéknek volt vezetője, a paksi erőműért felelős volt államtitkár arról írt blogján, hogy fontos hangsúlyozni, hogy egy ilyen rendszerben a neutronok jelenléte természetes, nem feltétlenül jelez veszélyes folyamatokat.

Világörökség lenne Csernobil

A világ eddigi legnagyobb nukleáris katasztrófájának helyszínével pályázik Ukrajna az UNESCO világörökségi listájára.

Kiemelte, hogy mind az urán, mind a plutónium izotópjai spontán is hasadnak, amely folyamatban keletkeznek neutronok.

Ezen kívül vannak a lávában plutóniumnál nehezebb izotópok is (pl. kűrium, amerícium), amelyekből szintén származhatnak neutronok. Tehát a sajtóban sok helyen szereplő kijelentés, hogy „maghasadásra utaló jeleket találtak Csernobilban”, nem pontos, mert spontán maghasadás folyamatosan történik urán és plutónium tartalmú anyagokban, ráadásul más magreakciókból is keletkezhetnek neutronok egy ilyen rendszerben.

Mint írta, a kérdés sokkal inkább az, hogy ellenőrizetlen maghasadásos láncreakció létrejött-e, létrejöhet-e.

Ukrán szakemberek mérései szerint 2016 óta bizonyos neutron-beütésszám mérések 2019 decemberig 60-80 százalékos növekedést mutattak. Ez a folyamat lassan, több év alatt következett be. Az, hogy a lávát tartalmazó helyiségen kívül elhelyezett neutrondetektorok növekvő neutronszámot mérnek, arra utal, hogy a kóriumban található hasadóanyag a kritikussághoz közelebb került.

A szakember szerint ez nem jelent még önfenntartó láncreakciót, mert egy ún. szubkritikus rendszer neutronerősítőként működik: ha közelebb kerül a kritikussághoz, akkor növekvő számban sokszorozza meg azokat a neutronokat, amelyek az urán és plutónium magok spontán hasadásából keletkeznek. A 305/2 jelű helyiségben az ukrán szakértők becslése szerint legalább 20 tonna hasadóanyagot is tartalmazó megszilárdult kórium található. Becslésük szerint a lávaformáció alján az urántartalom akár 40% is lehet.

Kiemelte, az tehát, amiről most az ukrán szakemberek beszámoltak, arra utal, hogy egyes helyeken kritikussághoz közelebb kerülhetett a hasadóanyag tartalmú láva,

de kritikussági baleset bekövetkezéséről nincsen szó.

Arra a kérdésre, hogy a jövőben bekövetkezhet-e ilyen baleset, ma még nem tudunk egyértelműen válaszolni. További vizsgálatok szükségesek ahhoz, hogy erre majd a csernobili szakemberek válaszolni tudjanak. Az új szarkofág alatt tervezett munkák keretében az ukrán fél közlése szerint a közeli jövőben várhatóan hozzá fognak férni az egyik legproblémásabb helyiséghez. Az ottani helyzet pontosabb tisztázása jelentősen csökkenteni fogja a számítási és mérési bizonytalanságokat, és lehetőséget tud teremteni arra, hogy ott be tudjanak avatkozni, ha a jövőben negatív folyamatok indulnak be.