Bejött a gönyűi erőműnek az áramexport

Az öt legnagyobb hazai erőmű közül tavaly kettő, az Uniper Hungary Energetikai Kft. kezében lévő gönyűi és a MET többségi tulajdonában lévő Dunamenti növelte az adózott eredményét, ráadásul ezek dupláztak is:

az előbbi profitja 8 milliárd, az utóbbié 2 milliárdra emelkedett.

Az árbevétel-arányos nyereség szempontjából azonban a paksi erőmű mutatója majdnem kétszer jobb volt a többiénél. A már 2019-ben veszteséges Mátrai Erőmű durván kilóg a sorból:

42,7 milliárd forintos mínuszba került, éves jelentése szerint a nagyobb céltartalék képzése és a terven felüli értékcsökkenés miatt.

Céltartalékai 8,3 milliárd forinttal 31,9 milliárdra nőttek, ezen belül a legnagyobb tétel a 23,6 milliárd forintos bányarekultiváció.

A 25,6 milliárdos terven felüli értékcsökkenéshez a műszaki eszközök, gépek, berendezések és járművek sor 17,6 milliárddal, az ingatlanokhoz és kapcsolódó, vagyoni értékű jogok 7,4 milliárddal járultak hozzá. A társaság 72,66 százaléka tavaly március 26-án az MVM Zrt. tulajdonába került, az eladó (közvetett tulajdonos) az Opus Global Nyrt. és a Status Energy Magántőkealap volt.

Az öt erőmű közül a mátrai és a paksi teljesen, a Dunamenti negyedrészben az MVM-é.

A Paksi Atomerű tavaly 16,6 milliárdos adózott eredményt ért el, kicsit kevesebbet, mint egy évvel korábban.

Nukleáris fűtőanyag vásárlására 32,9 milliárd forintot költött, ugyanannyit, mint 2019-ben. Az általa termelt áram eladásáról 2022. december 31-ig van ötéves szerződése a kereskedőjével, megállapodásuk feltételeit évente frissítik. Tavaly nagy súlyú esemény volt számára az új típusú üzemanyagok használatára való átállás. Az erőműtársaság 893,6 millió forintért megvásárolta az MVM Ovit Zrt.-től az MVM Nukleáris Karbantartó Zrt.-ben lévő részesedését, a Paks II. Zrt.-nek pedig 25,8 millió forintért eladott egy üzemi területen kívüli ingatlant. A százhalombattai Dunamenti Erőmű 41,7 milliárdos bevételének nagyobbik része, 28 milliárd forint exportból származott. Kétmilliárdos profitjából nem kíván osztalékot fizetni – áll az éves jelentésében, ahogyan az is, hogy 397 milliót veszített a földgáz-kereskedelmen.

A gönyűi erőmű végső tulajdonosa németországi, a Csepel II.-é pedig svájci cég. Az öt erőműből a gönyűi árbevétele volt a legnagyobb, 222,4 milliárd forint, igaz, a szám 19 milliárd csökkenést takar.

A bevételből csak 2,2 milliárd származott a belpiacról. Nőtt a társaság üzemi eredménye és a saját tőkéje is. Éves jelentésében a társaság kiemeli, hogy ismét jelentős szerepet játszott a Mavir Zrt.-nek nyújtott rendszerszintű szolgáltatások terén. A Csepel II. erőmű üzemeltetése a múlt év elején megváltozott: eszközkezelője az Alpiq Csepel Kft., irányítója és karbantartója pedig az Alpiq Csepeli Szolgáltató Kft. Az Alpiq Csepel üzemi eredménye negatív lett, az adózott eredménye csökkent, miközben a forgalma a negyedével nőtt.