Negyedik hullám: reménykednek a boltosok, hogy nem kell bezárniuk

Tapasztalatok szerint a pandémiás korlátozásokat követő újranyitás óta zsúfolásig telnek a vendéglátóhelyek és a szállodák, a plázákat viszont kevesebben választják. 

Mindenki örömforrásokat keresett a lezárások után, sokaknak ezt azonban nem az utazás jelentette, hanem a felszabadult vásárlás

– reagált a VG felvetésére Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) főtitkára. Kifejtette, hogy a bevásárlóközpontokat ugyan kevesebben keresték fel a nyitás utáni hónapokban, tagjaik akkor 10-20 százalékos csökkenést realizáltak a napi vevőszámban a járvány előtti időszakhoz képest. 

Rávilágított, hogy a teljes nyári szezont tekintve is igaz az, hogy kevesebben látogatták a plázákat, azonban egyszerre többet költöttek a vevők, azaz jelentősen emelkedett a vásárlói kosarak értéke.

Szakmacsoportonként és bevásárlóközpontonként más és más tényező hatott a forgalom alakulására. A szakember rámutatott, hogy a legnagyobb plázák közül azok, amelyek turisztikai szempontból frekventált helyen működnek, jelentősebb elmaradást tapasztaltak, mert a külföldi vásárlók a nyár elején és még júliusban is csekély számban voltak csak jelen. Neubauer Katalin szerint azonban az ilyen házakban is van olyan kereskedő, aki a várakozásainak megfelelően teljesített, mert olyan szakkereskedést üzemeltet, ami miatt célirányosan keresték fel.

Az utazások beindulásával megerősödtek a ruházati kereskedelem forgalmi számai is, de összességében elmaradtak a bázisidőszak adataitól

– állapította meg a kereskedelmi szövetség főtitkára. Egyúttal kitért arra is, hogy bázisnak manapság általában a pandémia előtti 2019-es évet és 2020-at együtt nézve és értelmezve tekintik a kereskedők, nem önmagában a statisztikában használatos tárgyévet megelőző esztendőt.

Természetesen a korlátozások alá eső kereskedők jó része még mindig nem érte el a 2019-es év forgalmát, ami rossz vállalati hangulatot eredményez, és ez rányomja a bélyegét az adott kereskedelmi egység kisugárzására is

– vont mérleget a szakértő. A bevásárlóközpontokat vásárlási szándékkal felkereső látogatók örömszerzési céllal térnek be az üzletekbe, ezért mindig azt javasolják, hogy a kereskedők tegyenek meg mindent a magas színvonalú, igényes és kedves kiszolgálás érdekében. Ilyen hozzáállással még azok is be tudják hozni az elmaradt forgalmat, akiknél például egy teljes téli síszezon esett ki év elején az árbevételéből a téli sportok helyszíneinek zárva tartása miatt.

Érdemes olyan megközelítésből is mérlegre tenni az évet, hogy milyen szakaszai voltak a Covid-válság elmúlt másfél évének a kereskedők oldaláról, különös tekintettel arra, hogy már küszöbön áll a negyedik járványhullám. 

Tavaly márciusban, az első hullám idején teljes zavarodottság, félelem uralkodott a vásárlók és a kereskedők körében egyaránt. Gyakorlatilag mindenki egyszerre lépett ki a komfortzónájából, és ez meglehetősen próbára tette mindkét felet

– idézte fel Neubauer Katalin. Emlékeztetett, hogy káoszvásárlások, szállítási, illetve gyártási fennakadások sora volt jellemző akkor, amelyekre azonnali megoldásokat kellett találni. Ad hoc vállalati döntésekkel vagy éppen válságstábok felállításával ki-ki a helyzetéhez és lehetőségéhez mérten próbált reagálni. Az első hullám idején a kormányzati rendelkezésekkel összhangban kialakuló kereskedői jó gyakorlatok (fertőtlenítési szabályok és technikák átadása, maszkok és fertőtlenítőszerek beszerzési forrásainak felkutatása, távolságtartás gyakorlati megvalósítása) szövetségen belüli átadásával, megosztásával próbálták segíteni tagjaikat a rájuk nehezedő kihívások kezelésében. 

A második és harmadik hullám idején már rutinosabbak voltak a kereskedők, de a nyitvatartás korlátozásai, a boltbezárások, az idősek számára fenntartott idősáv komoly nehézségeket okozott a munkaerő-gazdálkodás területén

– állapította meg az MNKSZ főtitkára.

Sokan leépítésekre kényszerültek, nem látták a kiutat, annak ellenére, hogy több kormányzati segítség közül is lehetett választani. 

Vannak olyanok is, akik az előremenekülést választották, bővítettek, fejlesztettek, és nemcsak az online térben, de olyanok is akadnak, akik racionalizálták a gazdálkodásukat, átalakították egységeiket, átszervezték vállalatukat, változtattak a munkamódszereiken. 

A negyedik hullámmal kapcsolatos általános várakozás, hogy remélhetőleg nem kell majd a nyitvatartásra vonatkozóan korlátozó intézkedéseket bevezetni, hanem az esetszámok további növekedése esetén elegendő lesz zárt terekben a maszkviselés és a fizikai távolságtartás előírása

– bocsátotta előre a szakember. A legnagyobb fejtörést azonban nem az árbevétel alakulása és a korlátozások esetleges visszatérése jelenti a kereskedelemben, hanem a munkaerőhiány. 

A meghirdetett állásokra alig van jelentkező, a bérekkel kapcsolatos elvárások viszont jelentősen megugrottak. 

Az emelkedő bérek önmagukban azonban nem elegendők a hatékonyság, a termelékenység növeléséhez, márpedig ezeken a mérőszámokon a kereskedelemben javítani kell. A teljesítményalapú bérezés jó irány lehet, de ezt minden cégnek önállóan kell kidolgoznia, figyelembe véve többek között saját vállalati adottságait, körülményeit és a forgalmazott termékek körét

– érvelt a szövetség főtitkára.

Ugyancsak izgalmas kérdéskör, hogy melyek azok a megváltozott fogyasztói szokások, amelyek várhatóan részben vagy egészben a pandémia után is velünk maradnak. Figyelemre méltó, ahogyan az online kereskedelem előtérbe került, meredeken ívelt felfelé 2020-ban, nemritkán 100 százalékos növekedést is tapasztaltak e területen a kereskedők 2019 azonos időszakához képest. 

Az online kereskedelem már nem lesz kevesebb, de a hagyományos, bolti kiskereskedelemre is mindig szükség lesz

– mondta Neubauer Katalin. Nagyrészt a piaci szereplőkön múlik, hogy meddig és milyen mértékben lesz szükség az offline kereskedelemre. A vásárló élményt szeretne a virtuális és a valós térben egyaránt. Nagy a felelősség, az MNKSZ-nál abban bíznak, meglesz a kellő motiváció a magyar kereskedőkben, és képesek lesznek együtt fejlődni a vásárlói igényekkel.