Megint közbeszerzési bírságot kapott a BKV

Ötvenmillió forintra büntette a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) a BKV-t a dunai vonali hajójárat üzemeltetésére kiírt közbeszerzés miatt 

– derül ki a Közbeszerzési Hatóság honlapjára feltöltött dokumentumból. A KDB azért döntött így, mert bizonyítottnak találta, hogy a BKV mint ajánlatkérő megsértette a közszolgáltatók közbeszerzéseire vonatkozó sajátos szabályokat. Az 50 milliós bírság kapcsán a határozatban kiemelték: az összeg jóval alatta marad a törvény szerinti maximális, 10 százalékos mértékének. A beszerzés becsült teljes értéke nettó 5,122 milliárd forint, ehhez viszonyítva a szankció az 1 százalékot sem éri el.

Múló idő nyomában

A KDB vizsgálatát október 22-én a Közbeszerzési Hatóság elnöke hivatalból kezdeményezte, miután a közbeszerzés elhúzódása miatt közérdekű bejelentés érkezett hozzá. A BKV még a 2020. június 11-én adta fel az ajánlattételi felhívást, és pontosan egy év múlva 2021. június 11-én nyilvánította eredményesnek a közbeszerzést és hozta ki nyertesnek a Magyar Kikötő Zrt.-t.

Csakhogy az ajánlati kötöttség már 2020. augusztus 24. napján lejárt, és bár ezt a BKV további hatvan nappal 2020. október 19-ig meghosszabbította, az ajánlatok elbírálásáról szóló összegzés tehát csak az idén június 11-én született meg. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy 

a BKV még a kitolt határidő letelte után is végzett bírálati cselekményeket. 

Hogy miért volt szükség ennyi időre, az nem derült ki, a társaság mindenesetre egyebek mellett a Covid-világjárványra hivatkozott. Ugyanakkor a BKV-nak jogszabály szerint kötelessége lett volna a beérkezett ajánlatokat a lehető legrövidebb időn belül elbírálni, ez viszont csak a bontást követően 325 nappal később történt meg. Vagyis a bírálat tényszerűen elhúzódott, méghozzá kirívó mértékben. A KDB ezt mondta ki és ezért szabott ki bírságot. Megjegyezte, hogy korábban már több esetben, féltucatszor állapított meg hasonló tényállás miatt jogsértést és bírságot is a BKV-t érintően. A KDB határozata közigazgatási perben megtámadható.

Mit ér egy közszolgáltatás 

A fővárosnak különösen fájó lehet, hogy egy olyan tender kerül ötvenmillió forintjába, amiből végül semmi nem lett. Bár a BKV a nyár elején nyertesnek hozta ki a Magyar Kikötő Zrt.-t, október végén mégis úgy döntött, hogy nem köt vele szerződést. Ezzel a még 2020 júniusában meghirdetett nyílt uniós eljárás eredménytelenül zárult. A kialakult helyzet azért is meglepő, mert a BKV és a BKK között érvényben lévő közszolgáltatási szerződésben a hajóüzemeltetés, mint közszolgáltatási feladat szerepel, amit a BKV köteles teljesíteni. Ez azonban sem idén, sem pedig jövőre nem teljesül.

A BKV – egyébként jogosan – arra hivatkozva állt el a szerződéskötéstől, hogy a fővárosi közgyűlés szeptember végén határozatot fogadott el arról, hogy az ideihez hasonlóan a jövő évi költségvetés terhére sem ad fedezetet a Duna budapesti szakaszán a hajózási tevékenység üzemeltetéséhez. A városvezetés ezt a lépést is a gyakran felemlegetett okokkal, úgy mint a „közösségi közlekedési bevételek csökkenése”, valamint a „kormányzati elvonások” indokolta. A döntés azt is kimondta, hogy a BKV által nyújtott hivatásforgalmú hajózás szünetelése 2021. után 2022-ben is folytatódni fog. A fővárosi tömegközlekedési cég emiatt kényszerpályára került a szolgáltatásmegrendelés lebonyolításában, és végül úgy ítélte meg, hogy beálltak a szerződés megkötésének kötelezettsége alóli mentesülés körülményei.

Mivel a forráselvonás következtében a BKK nem fog kiadni hajózási menetrendet, azaz megrendelést a BKV részére, így a BKV-nak sem joga, sem kötelezettsége nincs a hajóüzemeltetésre, másrészt az ehhez szükséges finanszírozás sem áll a rendelkezésre. A BKV-nak erre nincs ráhatása, mivel a fedezetet a tulajdonos, a Fővárosi Önkormányzat biztosítja

– magyarázta a fejleményeket a közbeszerzési eljárást eredményét közlő dokumentumban. A vállalat azt is hangsúlyozta, hogy főváros döntése a számára nem volt előre látható, így azzal sem számolhatott, hogy nem lesz képes a kishajó-tenderben a szerződés megkötésére.

Bezzeg régen

Egyébként nem először történik meg, hogy egy meghiúsult BKV-s közbeszerzés végül a cégnek kerül pénzébe. Az ugyancsak fővárosi közgyűlési határozattal ellehetetlenített, nem mellesleg havi 80 milliós bevételkiesést okozó reklámtender kapcsán a BKV-t összesen 120 millió forintra büntette meg a Közbeszerzési Döntőbizottság, ezúttal pedig a nyertes Magyar Kikötő Zrt. követelhet „fájdalompénzt”. A VG érdeklődésére a társaság erre úgy reagált, hogy „még kiderül, dolgoznak rajta". A BKV ezzel szemben lapunknak azt írta a hét elején, hogy az eljárást „minden további jogi- és pénzügyi következmény nélkül” zárta le.

A BKV menetrendszerinti hajós járatai még 2012-ben indultak el. 

A leállításuk kifejezetten érzékenyen érinti az utazóközönséget, amely az időjárási viszonyoktól függően előszeretettel élt ezzel a tömegközlekedési lehetőséggel. 

Budapest két éve még azt tervezte, hogy modern, akadálymentes, nagyobb kapacitású új hajókat szerez be. A 2019-es adatok szerint évente átlagosan 300 ezren utaztak a kishajókkal, ebből rendszerint 60 millió forint körüli bevétele származott a fővárosi közösségi közlekedésnek. Igaz, a dunai szolgáltatás fenntartása egy évben 300–500 millió forint pluszköltséggel jár.