Látszik a bizakodás, évek óta nem jegyeztek be ennyi céget

Az idén január és november között már 30 760 vállalkozást jegyeztek be Magyarországon – derült ki a Nemzeti Cégtár adataiból. Ez nemcsak a tavalyi egész éves adatot múlta felül, hanem az elmúlt öt évhez képest is példátlan aktivitást jelez, 2016 és 2020 között ugyanis egyszer sem érte el a 30 ezres határt a cégalapítások száma, 26 és 29 ezer között mozgott. Eközben a megszűnések adatsora is kedvezőbb képet fest a reálgazdaságról, hiszen az év első tizenegy hónapjában mindössze 17 776 cég hagyott fel addigi tevékenységével. Viszonyításképpen: tavaly 30 219-en tettek így, az azt megelőző években pedig évi 35-46 ezren. Mindezek alapján feltételezhető, hogy a Covid-válságból kifelé jőve bizakodó a versenyszféra, az üzleti környezet mind több belépőt vonz, aki pedig korábban a bezárást fontolgatta, inkább kitart. Így november végén 546 825 vállalkozást tartott számon a Nemzeti Cégtár, majdnem 600-zal többet, mint a múlt év végén. Ez azért nagy szó, mert az előző négy esztendő leforgása alatt 46 ezer piaci szereplő tűnt el a süllyesztőben.

A mostani trendfordulóig az egészséges szelekcióval járó koncentrálódásról beszélhettünk, amihez nagyban hozzájárult a kényszervállalkozások megszűnése is – reagált a VG megkeresésére Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke. Felidézte, hogy a rendszerváltás után mindenki vállalkozott, de ez sokaknak leginkább menekülőút volt. Ezután fokozatosan csökkent a cégek száma. Úgy látja, hogy bár ágazati bontásban és régiónként is jelentősek az eltérések, összességében visszatérőben van az optimizmus, a mostani folyamat a gazdaság normális pulzálásának velejárója. Az MKIK elnöke szerint egyre többen hisznek abban, hogy sikeresek lehetnek, sokan pedig eleve a cégszerű működéstől várják az eredményességet. Ugyanakkor Parragh László szerint valamelyest árnyalja a képet, hogy számos egyéni vállalkozó tartalmilag munkavállaló, sok építőipari kivitelező vagy vendégház-tulajdonos pedig azért hoz létre céget, hogy támogatásokban részesüljön. Aláhúzta: ügyeskedők mindig is voltak és lesznek, de az összkép pozitív.

Ez az év abban a tekintetben lehet fordulópont, hogy a termelő-gyártó iparvállalatok, a kereskedők és a szolgáltató cégek is mernek tervezni, aki pedig hisz a jövőben, az beruház, fejleszt, ezáltal növeli a hatékonyságát, versenyképességét – állapította meg a VG-nek Essősy Zsombor, a Magyarok a Piacon Klub elnöke. Kifejtette, hogy számos szektort, például a turizmus-vendéglátást és a rendezvényszervezést nagyon megviselte a pandémia, a nemzetgazdaság egészét tekintve viszont meglepően sokan megerősödve jöttek ki a járványhelyzetből. A szakember szerint többen is árbevételi csúcsot döntöttek tavaly, és az idén a magasabb bázison is állják a sarat. Ugyanakkor a változékony üzleti környezet sajátja, hogy míg az autóipari beszállítók nincsenek túl jó helyzetben, addig a kereskedők rekordidő alatt adnak túl minden egyes járművön. És mivel nehéz új autóhoz jutni, a használtpiac és vele együtt a szerelőműhelyek forgalma is pörög. Egy másik példával élve az építőiparról elmondta: továbbra is fojtogató a szakmunkáshiány, ezért akinek van műszaki-technikai érzéke, az hamar karriert csinálhat a gipszkartonozástól kezdve a nyílászáró-beépítésen át a bútorasztalos-munkákig. Essősy Zsombor szerint az élelmiszeripar is felszálló ágban van, ráadásul a gyenge forint az exportnak is extra lökést adhat. Úgy véli, a termelővállalatok eredményességére nagy hatással lehet az alkalmazkodóképesség, mert az egy-két évvel ezelőtti energiaárak már biztosan nem térnek vissza. Az így jelentkező többletköltséget vagy az áraikban érvényesítik a cégek, vagy hatékonyabb termeléssel gazdálkodják ki.