Kartell miatt léphetett vissza a Strabag a sztrádakoncessziótól

Akár ki is lehetett volna zárni a Strabag AG-t a sztrádakoncessziós eljárásból, ha ajánlatot nyújtott volna be – erre a megállapításra jutottak az ügyben a VG által megkérdezett versenyjogi szakértők. Ahogy arról lapunk korábban többször is beszámolt: a Nemzeti Koncessziós Iroda (NKOI) 2021 júniusában hirdetménnyel induló, többszakaszos uniós beszerzési eljárást írt ki a hazai gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésére, felújítására, üzemeltetésére és fenntartására. A koncessziós pályázat útján az összes tervezett beruházás megvalósulását követően a nyertes koncesszor üzemeltetésében 2048, míg állami üzemeltetésben 942 kilométer gyorsforgalmi útszakasz lesz, azaz hozzávetőlegesen a teljes gyorsforgalmi úthálózat kétharmadát fogja a koncesszor felügyelni.

A kiemelt piaci pozíció betöltésére a tavaly júliusi határidőig három részvételi jelentkezés érkezett. A magyar vonatkozású, későbbi győztes Themis Magántőkealap által vezetett konzorcium mellett az ugyancsak hazai Dömper Kft., valamint az osztrák Strabag AG a francia Colas SA-val közösen adott be pályázatot. Csakhogy az ajánlattételi szakaszban a Strabag AG által vezetett konzorcium nem élt az ajánlattétel lehetőségével. Bár ennek kapcsán Rogán Antal kabinetminiszter mint az NKOI-t felügyelő miniszter egy május eleji háttérbeszélgetésen már jelezte, hogy az ügy hátterében az ausztriai versenyhatóság, a Bundeswettbewerbsbehörde (BWB) döntése húzódhat meg, több sajtóbeszámoló is értetlenül állt a Strabag AG visszalépése előtt. Legutóbb a Telex.hu közölt a kérdésben cikket, amely az esetet furcsának minősítette, illetve valamiféle összejátszást sejtetett a háttérben. Jó eséllyel ennél sokkal prózaibb magyarázatról van szó.

Amennyiben a Strabag nyújtott is volna be ajánlatot, azt az NKOI feltehetően nem vehette volna figyelembe, mivel időközben, 2021. október végén a BWB jogerősen elmarasztalta kartellvétség miatt a vállalatot. A vonatkozó jogi szabályozásra való tekintettel pedig minden bizonnyal ez a körülmény a sztrádakoncesszióból való kizárást vonta volna maga után. A BWB kapcsolódó közleménye szerint egy az osztrák építőipari folyamatokra kiterjedő vizsgálatban 45,37 millió eurós bírságot szabott ki a Strabag-csoport két társaságára, a Strabag AG-re, valamint az F. Lang u. K. Menhofer Baugesellschaft m.b.H. & Co. KG-ra. Az indoklás szerint a két cég a 2002 júliusától 2017 októberéig tartó időszakban az osztrák magas- és mélyépítési szektorban mind közbeszerzéseknél, mind piaci beszerzéseknél ármegállapodásokkal, piacfelosztással és a versenytársakkal való információcserével torzította a szabad versenyt. A BWB rámutatott: a szankció mértéke csak azért állt meg a 45 millió eurós szinten, mert a Strabag együttműködött a hatósággal, és elismerte a vele szemben folytatott eljárás jogosságát. A BWB ezzel arányosan csökkentette a bírság mértékét.

Fontos tényező, hogy a BWB nem csupán az osztrák versenyjogi szabályok megsértése miatt marasztalta el a Strabag AG-t, hanem az Európai Unió működéséről szóló szerződés alapján is. A hazai közbeszerzési törvény az ezekben az esetekben érintett szereplőknél viszont egyértelműen nevesíti a kizárást mint következményt. Sőt, a koncessziós kiírásban eleve kikötötték, hogy a kartell kizárási okot jelent. Vagyis ha a BWB határozata már a részvételi jelentkezéskor jogerőre emelkedett volna, a Strabag valószínűleg még csak a jelentkezését sem nyújthatta volna be a tenderre.

Az ügyben kerestük a Stabag AG-t. Marianne Jakl kommunikációs vezető érdeklődésünket azzal hárította el, hogy a vállalat stratégiai döntéseit nem kívánja nyilvánosan kommentálni. A NKOI ugyancsak nem nyilatkozott lapzártánkig.