Máris érezhető az akkumulátorgyártás felfutása

Az ipari termelés volumene 2013 és 2019 között folyamatosan, összességében 35 százalékkal emelkedett, 2020-ban azonban a koronavírus-járvány hazai begyűrűzésének hatására 6 százalékkal csökkent. Tavaly aztán a viszonylag alacsony előző évi bázishoz képest 9,6 százalékkal nőtt a kibocsátás, és a pandémia előtti, 2019-es szintet is felülmúlta 3 százalékkal 

– olvasható a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Magyarország 2021 című kiadványában. A belföldi értékesítés és az export egyaránt élénkült az elmúlt évben, az ipari produktum zömét adó, 50 főnél többet foglalkoztató közepes és nagyvállalatok termelése meghaladta a Covid-válság előttit, a kisvállalkozásoké viszont még elmaradt attól.

Azóta tudjuk, hogy 

• az idei első negyedévben 5,5 százalékkal nőtt az ipari termelés,
• áprilisban viszont csak 3,1 százalék volt a bővülés mértéke,
• a májusi kibocsátásról pedig július 6-án közli első becslését a KSH.

Valamelyest csökkent az elmúlt évtizedben az ipar nemzetgazdasági súlya, míg 2010-ben 25,5 százalék volt, addig a múlt évre 80 bázispontos csökkenéssel 24,7 százalékra esett ez a mutató – derült ki a statisztikai hivatal évkönyvéből.

A foglalkoztatás terén tavaly éppúgy 22,1 százalék volt a szektor súlya, mint tizenegy esztendővel korábban, a beruházásokból való részesülést tekintve viszont a vizsgált időszakban 28,3 százalékról felkúszott 29,1-re a részarány. Tavaly a 250 fő feletti létszámkategóriához, tehát a nagyvállalatokhoz kapcsolódott a belföldi értékesítés 44,9 százaléka, miközben a termelésből 71,8, az exportból pedig 76,8 százalékkal vették ki a részüket.

Ha pedig az ipari termelési érték megoszlását ágazatcsoportok szerint vesszük górcső alá, 95,3 százalék a feldolgozóipar súlya, a fennmaradó részen pedig az energiaipar (4,3) és a bányászat (1,4) osztozik.

A feldolgozóiparon belül

• 24 százalékkal éllovas a járműgyártás,
• 11,6-tal következik az elektronika,
• 11,4 százalékkal jön a sorban az élelmiszeripar,
• megelőzve a gumi-, műanyag- és építőanyagipart (9,1),
• a fémfeldolgozást és kohászatot (8,8),
• a villamosberendezés-gyártást (7,8).

A kibocsátás sokszínűségét jelzi azonban, hogy az egyéb, fel nem sorolt alágaknak a járműgyártásnál is jelentősebb a szerepe (27,3). A feldolgozóipar egészét tekintve a termelés volumene 2020-hoz képest 9,1 százalékkal, a járvány előtti, 2019-es szinthez képest pedig 2,8 százalékkal nőtt.

Az értékesítésen belül az export aránya 72 százalék volt, egyes alágaknál viszont jóval magasabb ez az érték. Így az elektronikai cikkek 95,8, a villamos berendezések 90,4, a járművek 90,2 százaléka készült kivitelre. 

A KSH kiadványa megállapítja, hogy a feldolgozóipari alágak többségében a termelés tavalyi volumene nemcsak az előző évi, jellemzően alacsony bázist, hanem a járványt megelőző szintjét is felülmúlta. A legdinamikusabban – a megelőző két évhez hasonlóan – ezúttal is a villamos berendezés gyártása bővült, amit az elektromosmotor- és akkumulátorgyártás felfutása eredményezett. 

Ugyanakkor a legnagyobb súlyú, a járvány előtti évben húzóágazatnak számító járműgyártás termelése tavaly tovább csökkent, jórészt a globális csiphiány miatt. Ez a probléma az elektronikai ipart is érintette, a múlt évi teljesítménye ennek ellenére nagyobb volt, mint az egy esztendővel korábbi.