A GKID és az Árukereső.hu mérései szerint 2022 első három hónapjában 23,7 százalékos növekedést ért el az online kiskereskedelem, azonban az év második három hónapos szakaszának internetes forgalma – az infláció, a háborús bizonytalanság, valamint a romló árfolyam által erősített recessziós félelmek együttes hatására – csupán 7 százalékkal emelkedett, ezzel ez lett a hazai e-kereskedelmi szektor valaha mért leggyengébb növekedést mutató negyedéve.
Madar Norbert, a GKID vezető tanácsadója elmondta, hogy a változó gazdasági helyzet mind a lakosságot, mind a kereskedőket sokkhatásként éri, ezért a kereslet és a vásárlóerő befagyása természetes jelenség egy ilyen turbulens időszakban. Szerinte a helyzet ebből a szempontból a pandémia elején tapasztalt bizonytalanságra emlékeztet: időbe telik, amíg meglesz az igazodás, az alkalmazkodás az új körülményekhez.
A szakember véleménye szerint 2022-ben csökken a vásárlóerő 2021-hez képest, azonban azt, hogy az online és offline csatornák közötti átterelődés mekkora lesz, nehéz prognosztizálni.
Madar Norbert szerint az ártudatosabb fogyasztói viselkedés ismét az e-kereskedelem malmára hajthatja a vizet.
Hasonló véleményen van Baka László, az Árukereső.hu marketingvezetője: „Egy kevésbé pozitív gazdasági környezetben is bővülhet az online piac akkor, ha a kereskedők jobb ajánlatokkal, kedvezőbb és összehasonlíthatóbb árakkal tudják az internetes vásárlás felé terelni az egyre árérzékenyebb vevőket. A szakember úgy véli, bár lesznek lemorzsolódók, vagy a neten csak ritkábban vásárlók, ezzel együtt sokan az árérzékenység vagy az üzemanyagár növekedése miatt fordulnak gyakrabban az online rendelések felé.”
Miközben a piac növekedése megtorpanni látszik, egyre szorosabbá válik a verseny az interneten értékesített termékkategóriák között. A legnagyobb forgalmat generáló online termékcsoportnak továbbra is a műszaki cikkek számítanak, azonban a szegmens forgalma 2,1 százalékkal csökkent 2022 első felében 2021 azonos időszakához képest.
A képzeletbeli dobogó második fokán a ruházat és a divatcikkek állnak, de már nem sokáig:
a nemzetközi trendeket követve ez a szegmens hamarosan itthon is az élre ugrik a termékkategóriák versenyében.
Erre utal az is, hogy az év első felében 39 százalékos növekedést produkáló, és az ennek következtében előállt bruttó 104 milliárd forintos internetes forgalmi érték alig marad el a listavezetőtől. Ezt Baka László a fogyasztói szokások átalakulásával magyarázza. Szerinte nincs szó arról, hogy az ország ruhavásárlási lázban égne, csupán az értékesítési csatornák között válik egyre hangsúlyosabbá az online.
Most a ruha- és divatszektorban látjuk ugyanazt az átterelődést, amely a műszaki cikkeknél néhány éve végbement
– szögezi le az Árukereső.hu marketingvezetője.
Szintén felzárkózóban van a gyorsan forgó fogyasztási cikkek online piaca, de egyelőre elég messze az éllovasoktól: a netes FMCG-szektor bruttó 64 milliárdos forgalmat realizált január és június között. Ezzel a 13,3 százalékos fél év per fél év alapú növekedéssel is eljutott addig, hogy részesedése a teljes netes kiskereskedelemből átlépje a 10 százalékos határt. A gyorsan forgó fogyasztási cikkek teljes piacán ugyanakkor bőven van tere a fejlődésnek, ezen belül ugyanis az online aránya még mindig nagyon alacsony, mindössze kétszázalékos.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.