A hazai e-kereskedők is megérezték, hogy a lakosság visszafogta a jóléti kiadásait
A vásárlókért folyó versenyben egyre nehezebb dolguk van a magyar vállalkozásoknak – derül ki a GKID és a Mastercard közös, Digitális Kereskedelmi Körkép kutatásának idei első, tavaszi fordulójából. Kiderült, hogy Magyarországon az online kiskereskedelmi piac 2022-ben 1323 milliárd forintos forgalmat generált, amelyhez 77,1 millió darab teljesített rendelés társult.
Az online szektor lendülete az év előrehaladtával folyamatosan csökkent:
az első negyedév 23 százalékos bővülést hozott, a kiemelt időszaknak számító negyedik negyedév azonban már csupán 4 százalékos forgalmi alapú bővüléssel zajlott le. Ezzel együtt éves szinten is mindössze 9,9 százalékos növekedés volt mérhető az online kiskereskedelmi piacon, ami az infláció mértékét is figyelembe véve már csökkenést jelent 2021-hez képest.
Míg a hagyományos bolti kereskedelemben az áremelkedés a fogyasztói kosarakban is tetten érhető volt, addig az e-kereskedelemben a drágulás miatt polarizálódás ment végbe. 2022 második felében érezhetően megnőtt az alacsonyabb árfekvésű, helyettesítő termékek iránti kereslet, ezzel párhuzamosan apadt az árban-minőségben középkategóriás termékek vásárlása, miközben az online kereskedelemben korábban is jelentős arányt képviselő prémiumtermékek iránti igények továbbra se tűntek el.
A fogyasztói szokások átrendeződése 2022-ben összességében 2 százalékkal lefelé húzta az online kosárértékeket, amely tavaly 17,2 ezer forint volt egy vásárlásra vetítve.
A kosárérték csökkenésére pedig csak ráerősített, hogy 2022 második felétől érezhetően visszavett a lakosság a jóléti kiadásokból, ami leginkább a műszaki cikkek és a nagy értékű tartós fogyasztási cikkek online piacát sújtotta.
A hagyományos boltok súlyának erősödése miatt az e-kereskedelem teljes (online és offline) kereskedelmen belüli részesedése a 2021-es – rekordnak számító – 10,4 százalékos szintről 2022-ben visszaesett 9,6 százalékra.
Erősödnek a külföldi kereskedők, egyre keskenyebb a határ a belföldi és külföldi rendelés között
A magyar online forgalmat más megvilágításba helyezi, ha a webáruházak szemszögéből vizsgálva kettéosztjuk belföldi és külföldi kereskedőkre. Az utóbbi csoportba ráadásul ma már korántsem csak az idegen nyelvű, nem forintban árazó eladók értendők bele, hanem a lokalizált szolgáltatással (magyar nyelvű oldallal, helyi ügyfélszolgálattal, a magyar vásárlók igényeire szabott fizetési és kézbesítési megoldásokkal) szereplők is.
Ezek az európai, gyakran szomszédos vagy más kelet-európai országból üzemelő webáruházak a magyar vásárlók számára éppúgy helyinek tűnnek, de míg néhány éve a belföldi működésű áruházak rendelkeztek helyismeretből és kiszolgálási gyorsaságból fakadó üzleti előnyökkel, addig az elmúlt egy-két évben ez a különbség gyakorlatilag megszűnt.
A felgyorsult csomaglogisztikának köszönhetően már egy nyugat-európai raktárból induló megrendelés is másnap a magyar vásárlónál lehet.
A Digitális Kereskedelmi Körkép egyik figyelemre méltó megállapítása, hogy a 2022-es évre mért 9,9 százalékos online kereskedelmi növekedés csak a hazai operációval rendelkező webáruházak forgalmát és rendelési számát figyelembe véve csökkenés lett volna. A magyar e-kereskedelmet tehát egyre inkább befolyásolják, formálják a már magyarként viselkedő, helyi igényeket értő, de valójában külföldi, határon túlról működő kereskedők.
A belföldi piac korlátai, amelyek nagymértékben megnehezítik az online kiskereskedők fejlődését:
- az új vásárlók megszerzése,
- a vásárlási frekvencia növelése és
- a megfelelő marketing alkalmazása.
Ennek egy lehetséges ellenszere, ha nemcsak a hazai piac keretei között gondolkoznak az eladók, hanem külföldi vásárlókat is igyekeznek elérni. A leginkább preferált országok között Románia és Szlovákia szerepel a legnagyobb súllyal, de a külföldre is értékesítő boltok harmada nem szomszédos nyugat-európai országokat is kiszolgál.
Csökkenő kosárértékek mellett is növekvő rendelési gyakoriság jellemzi az online piacot
A forgalom 2020-ig nagyobb mértékben nőtt, mint a tranzakció (rendelésszám), majd 2021-ben a két mutató bővülési üteme kiegyenlítődött, és 2022-ben már a rendelések nagyobb ütemben tudtak bővülni, mint a forgalom (11,8 százalék vs. 9,9 százalék). A magas bővülési ütem hátterében a 2022-re jellemző alávásárlás mellett elsősorban az áll, hogy egyre többször, több mindent és összességében bátrabban rendelünk az internetről: az egy főre eső éves rendelési gyakoriság
a járvány előtti 12-13 alkalomról 2023 elejére elérte a 21 online rendelést fejenként éves szinten.
Eddig 2023 is hasonló képet fest, de a kereskedők bizakodók
A magyar piacon működő webáruházak átlagosan 4,8 százalékos forgalmi növekedést tapasztaltak az első három hónapban.
Ugyanakkor az e-kereskedők az elmúlt hónapok nehézségei ellenére összességében pozitívabbak a 2023-as év kapcsán, és idén a 2022-es évhez hasonló, 10 százalékos forgalmi bővülésre számítanak.
A Mastercard és a GKID kutatása szerint Magyarországon az online rendelések 63 százalékát már elektronikus fizetéssel egyenlítik ki. A különböző fizetési megoldások közül a legnagyobb részesedése az online fizetésnek van 35 százalékkal, ezt követi a bankkártyás utánvét 28 százalékkal.
Amihez már a focinál is jobban értünk: brutális mennyiségű webshopot alapítottak a magyarokA koronavírus-járvány miatt nagy lendületet kapott az e-kereskedelem. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.