„Néha harcolunk… Nem is harcolunk, közös megoldásra törekszünk Brüsszellel a felvetődő problémákra. Budapest, mint EU-tag, szintén harcol Brüsszellel. Svájcnak ugyanúgy érdeke egy erős Európai Unió, mint Magyarországnak” – jelentette ki Jean-Francois Paroz, Svájc budapesti nagykövete a Svájci-Magyar Kereskedelmi Kamara (Swisscham Hungary) fenntarthatóságra és ártalomcsökkentésre fókuszáló eseményét követően. A diplomata hangsúlyozta, a magyar–svájci partnerség jó példája annak, hogyan képes hatékonyan együttműködni és fejlődni két európai ország.
Korábban Orbán Viktor miniszterelnök is arról beszélt, hogy olyan idők jönnek, amikor a gyenge népek elvesznek, az erősek megmaradnak, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pedig azt mondta, Magyarország erős tagállamokon alapuló, erős Európai Unióban érdekelt.
Jean-Francois Paroz kijelentette, a multinacionális svájci cégek nem csupán munkát adnak Magyarországon, hanem hozzájárulnak a kedvező gazdasági környezethez is, ő pedig nagykövetként azért dolgozik, hogy ez a környezet ilyen stabil maradjon. Igaz, olykor ez a feladat kihívásokkal jár.
Beszéltem erről Nagy Márton miniszter úrral, mert felismertem a tendenciát, hogy szeretne több hazai vállalatot látni, pedig végső soron nem kellene számítania, hogy hazai vagy külföldi cégről van szó, hiszen ugyanazon a piacon tevékenykedünk, és keressük a kölcsönös előnyöket
– mondta. Hozzátette, Magyarország jó üzleti környezetet biztosít, ő pedig küzd azért, hogy ez így is maradjon.
A svájci vállalatok közül 885 van jelen Magyarországon, körülbelül 32 ezer embernek adnak munkát. A legnagyobb befektető a Nestlé, amely három gyárat is működtet hazánkban, és mintegy 2500 dolgozót foglalkoztat.
„A nagykövet úr hiteles forrás” – válaszolta a Világgazdaságnak Béres István, a Swisscham Hungary elnöke, amikor a két ország közti kapcsolatról kérdeztük. Azt mondta, Jean-Francois Paroz értesül azokról az esetekről, amikor például egy tradicionális svájci céget hátrányosan érintett az építőipari termékek kereskedelmével kapcsolatos kormányrendelet, vagy éppen a gyógyszerforgalmazóknál a többletadó,
ám amikor a nagykövet arról beszél, hogy a gazdasági kapcsolatok jók, akkor emögött az áll, hogy a svájci cégek döntő többsége megtalálta a számításait Magyarországon.
„Mindez kétoldalú előnyökkel jár. Természetesen fájnak bizonyos esetek, de a kamarának feladata, hogy híd legyen a kormány és a vállalatok között, éppen ezért kezdeményeztünk például egy konzultációt a gyógyszeripari cégekkel” – mondta Béres István.
A szervezet vezetője felvetésünkre leszögezte, a kamarai tagok nagyobbik részét nem érinti az uniós pénzek körüli bizonytalanság, mert a szabad piacon dolgoznak, és nincs közvetlen kapcsolatuk a költségvetési forrásokkal. Van persze példa az ellenkezőjére, Béres István a Stadlert említette, amelyet keményebben érint az uniós pályázatok hiánya, az érintett cégek viszont legfeljebb a bizakodó néző szerepét töltik be.
A Swisscham Hungary elnöke azt is megjegyezte, hogy a Kékszalag előtt komplex és sikeres fórumot tartottak a fenntarthatóságról és az ártalomcsökkentésről, csaknem száz érdeklődő jelenlétében.
„Olyan értékes tagokkal rendelkezünk, mint a Philip Morris, a Nestlé és az MSC, amelyek vezetői magas színvonalon, gyakorlati tapasztalatok alapján beszéltek a témáról” – hangsúlyozta Béres István, aki azt is elmondta, hogy a kamaránál a fenntarthatóság és a környezetvédelem állandóan napirenden lévő téma, nem csupán kipipálják évi egy rendezvényükön.
Hajdú Márton, a Philip Morris szóvivője a sajtótájékoztatón kiemelte,
a fórum kiváló alkalom volt arra, hogy a vállalati, a kormányzati és a tudományos szektor bevonásával élő, szakmai párbeszédet folytathassanak
a fenntarthatósági törekvésekről és az ártalomcsökkentő megközelítésről.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.