Nagy vihar tombol a fémhulladékpiacon

Gazdasági erőfölénnyel való visszaélés miatt tett bejelentést a Mol Nyrt. és leányvállalata, a Mohu Mol Zrt. ellen a Gazdasági Versenyhivatalnál (GVH) a Magyar Fémkereskedők Szakmai Egyesülete (MFSZE). Többek között az országos koncessziós hulladékgazdálkodási rendszer eddig kialakításának és tervezett üzemeltetésének módját kifogásolják. Mint állítják, a Mohu olyan – hatalmas értéket képviselő – fémhulladék begyűjtésére is készül, amely nem tartozik a koncessziós rendszerbe.  

A szervezet február 1-jei dátumú beadványról a GVH még nem foglalt állást, de a harmadik adatpótlást augusztus elején kérte. Mivel a hatékony külföldi gyakorlat alapján az MFSZE szerint indokolatlan az országos koncessziós hulladékgazdálkodás monopolizált volta, amelyben a Mohu vissza is élhet monopolhelyzetével, a Világgazdaság ezekről kérdezte a hivatalt. Az első kérdés kapcsán a GVH jelezte, hogy a gazdaságpolitika alakítása (így a koncessziós hulladékgazdálkodási rendszer megteremtése) kizárólag a kormány döntése, amelyet a hatóságok nem minősíthetnek, nem ez a dolguk. A GVH-nak egy jogszabálytervezetről kizárólag versenypártolási hatáskörben van joga véleményt mondani, ha megkeresik. Ami pedig a visszaélés kockázatát illeti, a „vállalkozások piaci magatartásának versenyjogi megítélése és értékelése utólag történik, és nem a jövőre nézve. A GVH nem írhat elő jogszabály módosítást, esetleg javaslatot tehet.”

EM: nagyjából évi ötmillió tonna, és nincs baj a két évvel 

Az Energiaügyi Minisztérium (EM) viszont írhat. Ezért a szaktárcának küldött kérdések arra összpontosultak, hogy várható-e olyan jogszabály-módosításra, amely megvédi a Mohu alvállalkozóit a monopolhelyzetű partnerüktől. Ugyanis:

• A fémkereskedők beadványa szerint a Mohu olyan adatokat is bekért a leendő alvállalkozóitól, amelyeken keresztül rálát azok koncessziós területen kívüli tevékenységére is.
• Szerződéseit állítólag diktáló és nem tárgyalásos pozícióból köti az alvállalkozókkal. Például bár a koncessziója 35 évre szól, az alvállalkozóival csak 2 éves szerződéseket köt.
• A Mohu a két év elteltével a bekért pluszadatok ismeretében akár át is veheti a számára vonzó területen működő alvállalkozók tevékenységét.
• Az építési hulladékban lévő fém és a lakosság tulajdonában lévő, nem települési hulladéknak számító fémhulladék nem tartozik a koncessziós rendszerbe. A Mohu mégis ki akarja terjeszteni a tevékenységét, amire abból lehet következtetni, hogy míg a koncessziós hirdetmény szerint évi 4,8 millió tonna hulladékot kell begyűjteni, Mohu ajánlati felhívásában (két tételből) 5,5 millió tonna szerepel.  
• A Mohu az országos koncessziós hulladékgazdálkodáshoz szükséges eszközeivel, e tevékenysége költségei terhére végezheti a versenypiaci hulladékgazdálkodást is.

A fenti felvetésekre adott válaszában a minisztérium egyebek mellett nagyjából évi ötmillió tonnának írja az új, koncessziós rendszerben a Mohu kezelésébe kerülő lakossági, intézményi és a gazdálkodó szervezetektől származó hulladék mennyiségét. Közlése szerint a koncessziós társaság és az alvállalkozó közötti szerződési feltételeket a szerződő felek közösen alakítják ki. A Mohu által kért adatok mennyisége kapcsán jelzi, hogy 

Leszögezi, hogy a koncessziós társaság kizárólag a hulladékgazdálkodási koncesszió körében meghatározott feladatait láthatja el, feladatait és hatáskörét a koncessziós szerződés és az ágazati jogszabályok határozzák meg. Az állam – hangsúlyozza – kizárólag az állami hulladékgazdálkodási közfeladat gyakorlásának jogát adta koncesszióba, az azon kívüli hulladékgazdálkodást engedély birtokában egyéb piaci szereplők végezhetik. A koncessziós társaság közfeladat ellátásával összefüggő tevékenységét számos szerv felügyeli, amely megfelelő garanciát jelent a koncessziós szerződésben és a hulladékgazdálkodási ágazati jogszabályokban előírtak betartására.  

A koncessziós társaság szerződéskötéseit a hatályos jogszabályok alapján kötheti, a hatályos szabályozás lehetőséget biztosít határozott idejű szerződés megkötésére. A Mohu a koncesszióköteles tevékenységen kívül kizárólag azzal szervesen összefüggő – az ágazati törvényben, illetőleg az önkormányzat döntésében meghatározott – tevékenységek gyakorlására jogosult, e körben szigorú árszabályozási és árfelügyeleti mechanizmus érvényesül.

Mohu: az áram mellett minőséggel is lehet versenyezni

És mit mond minderről a Mohu? A társaságot a GVH-hoz befutott fémkereskedői panaszok közül a következőkről kérdezte a Világgazdaság:

• Miért kér be olyan sok adatot az alvállalkozóitól, amennyit azok nem tartanak indokoltak?
• Miért csak két évre köt velük szerződést?
• Tervez-e közvetlenül is belépni a fémpiacra?
• Különválasztva kezeli-e a koncessziós és az azon kívüli tevékenysége költségeit?    
• Miért pályáztatja azon lakossági fém begyűjtését, amely nem tartozik a koncesszió alá?  
• Miért korlátozza a fémtelepeken alkalmazandó egységes átvételi árakkal a piaci árversenyt?

A bekért sok adat kapcsán a Mohu kifejtette, hogy minden esetben kizárólag olyan adatokat kér be partnereitől, amelyek elengedhetetlenek a szolgáltatások magas minőségű teljesítéséhez, valamint az adott anyagáram transzparens elszámolásához, optimalizációjához és a jelentési kötelezettségeinek teljesítéséhez elengedhetetlen. A társaság általánosságban az elérhető legmagasabb újrahasznosításra és a vonatkozó uniós célszámok elérésére törekszik. Így nem lehet célja a meglévő és már jelenleg is elégséges kapacitások növelése, csupán a hiányzó kapacitások megteremtése.

Közölte, hogy az alvállalkozókkal kötött, kétéves szerződései két évvel meghosszabbíthatók. Az induló üzleti kapcsolatokban a feleknek meg kell ismerniük egymást. Ha jónak ítélik az együttműködést, azt kiterjeszthetik hosszabb távra. A Mohu nem készül a közvetlen fémpiaci lépésre.

A koncessziós és azon kívüli tevékenységek eszközeinek, költségeinek összemosási, keresztfinanszírozási lehetősége kapcsán azt válaszolta a társaság, hogy a hulladéktörvény és annak végrehajtási kormányrendeletének megfelelően a koncessziós társaság és a koncesszori alvállalkozók tevékenységeire szigorú számviteli szétválasztási előírások vonatkoznak. 

A begyűjtendő fémről és annak átvételi áráról pedig a következőt írta a társaság. A háztartási és háztartásihoz hasonló fémtartalmú hulladékok, mint települési szilárd hulladék, a koncesszió hatálya alá tartoznak. Leadásuk esetén a lakosságnak ösztönzőt fizet a koncessziós társasággal szerződött MÉH-telep. A hulladékudvarban történő leadás esetén nem kerül kifizetésre.

Az a célja, hogy a lakos az értékkel bíró hulladékát egységes, transzparens módon számított, fair ösztönzőért adhassa le, függetlenül attól, hogy az ország mely területén él. Véleménye szerint nem szerencsés valakit anyagi hátrányban részesíteni, csak azért, mert az ország olyan pontján él, ahol épp kisebb ösztönzőt fizetnek a hulladékáért. Arra sem szerencsés kényszeríteni a lakost, hogy nagyobb távolságba szállítsa el a hulladékát. „A piaci árverseny mellett a szolgáltatás minőségében lehet és kell is versenyezni, amely az ügyfelek magas színvonalú kiszolgálása érdekében történik” – zárja a Mohu.