Feje tetejére állítja a Universal a zenei streaminget
A Universal Music egy az iparágat forradalmasító megállapodást kötött a francia Deezerrel, ami kijelölheti a zenei streaming jövőjét, és visszaadja a kiadóknak a régi hatalmukat, azaz újra a szupersztárok kapják a pénzek oroszlánrészét, az amatőr művészeknek pedig még nehezebb lesz megélni az iparágban. De a platformokon legalább nem lesz annyi átverés és mesterséges intelligencia által generált szám – írta a Financial Times.
Fotó: Shutterstock
A világ legnagyobb lemezkiadója és a Deezer közötti új szerződés az első nagy változás lehet a zeneipar üzleti modelljében a Spotify 2008-as indulása óta. A megállapodástól azt várják, hogy a „hivatásos művészeknek” járó kifizetések 10 százalékkal emelkedjenek.
Az új modellben a hivatásos előadóktól – akiket úgy határoznak meg, hogy havonta legalább ezer meghallgatást generálnak – származó zeneszámok súlya megduplázódna a jogdíjfizetések kiszámításakor, szemben a legtöbb művésszel, akik kevesebb pénzt kapnának streamenként.
Ez egy hatalmas változás a zeneipar működésében: 90 millió zeneszám van fenn a platformunkon, amelyek közül sok egyszerűen csak zaj. Alapvetően helytelen, hogy ezekért ugyanannyit fizessünk, mint Harry Styles legújabb kislemezéért
– mondta Jeronimo Folgueira, a Deezer vezérigazgatója.
A Universal és a Deezer hivatalosan azt akarja ezzel elérni, hogy kiszűrjék a platformjaikon hemzsegő robotokat, az AI-generált zenéket és a „zajokat”, ám a lépés áldozatai az amatőr és pályakezdő művészek lesznek, akik eddig sem kaptak sok pénzt a munkájukért.
A Goldman Sachs becslése szerint a „nem hivatásos előadók” tavaly mindössze 900 millió dollár jogdíjat hoztak, szemben a Universal Music többmilliárdos bevételével, amit negyedévenként megkeresnek.
Van, ahol sokkal olcsóbb a Spotify, mi nem állunk rosszulA Spotify zenei streamingplatform előfizetési díja egy dollártól akár 16 dollárig is terjedhet az adott régiótól függően. Pakisztánban, Indiában és Törökországban a legolcsóbb a Spotify-előfizetés, Dániában pedig a legdrágább. |
De a szupersztárok és természetesen a nagy lemezkiadók még nagyobb előnybe kerülnek, ha például a hallgatók aktívan keresnek egy dalt vagy egy zenészt: ilyen esetben a streamek súlya ismét megduplázódik. Ha pedig valaki egymás után többször is meghallgat egy számot, az egy újabb kétszeres szorzót ad a kifizetéseknél.
Az iparág vezetőinek részesedése így exponenciálisan növekszik az amatőrök kárára, azért, mert a streamingplatformok nem szűrik ki az átveréseket a portfóliójukból.
Az olyan szolgáltatások, mint a Spotify, az Apple Music és a Deezer, korábban teljesen átalakították, és sok szempontból újjáélesztették az iparágat, az eladások pedig több mint egy évtizede folyamatosan nőnek. A streamingért járó kifizetések módja azonban változatlan maradt, ami nem kevés frusztrációt okozott a nagy lemezkiadóknak és a sztároknak, akik úgy érzik, hogy az egyenlő kifizetések rendszere megkárosítja őket.
Fotó: Shutterstock
A jelenlegi struktúrában a hallgatók havi előfizetéseit egy összegben gyűjtik, amelyet a szerzői jogtulajdonosok között a hallgatottságuk aránya alapján osztanak fel. A jogdíjak értéke függetlenül attól, hogy ki alkotta a dalt, valamint attól, hogy azt algoritmuson keresztül vagy kereséssel találta meg a felhasználó. Csak az számít, hogy a számot 30 másodpercnél tovább hallgatták, ez számít ugyanis egy streamnek, amelynek alapján az arányt kiszámítják.
Idén a teljes zenei streamingpiac 38 milliárd dolláros bevételt fog elérni. Ebből az összegből mindenki a meghallgatások alapján kap részesedést, és nem számít, hogy egy független előadó 31 másodperces daláról, egy népszerű zenész háromperces számáról vagy egy félórás felvételről van szó, amelyben az eső esik
– jegyezték meg a Goldman Sachs elemzői.
Az ágazat vezetői az elmúlt években egyre keményebben kritizálták a streamingszolgáltatókat, ugyanis szerintük a platformokon elszaporodtak a csalások és az alacsony minőségű zeneszámok, amelyek a lemezkiadók és a művészek jogdíjait veszik el. Ez az aggodalom nem alaptalan: a Spotify-ra 2023-ban naponta több mint 120 ezer zeneszámot töltöttek fel, míg 2018-ban ez csak 20 ezer volt.
A kiadók magasabb díjakat követelnek – hamarosan drágulhat a SpotifyA közel egy évtizedes erős növekedés után a zeneipar elkezdett lelassulni. |
A szkeptikusok szerint azonban ez egy defenzív lépés a nagy kiadók részéről, akik attól tartanak, hogy a streamingpiac kezd lelassulni. A Universalnak, a Sonynak és a Warner Musicnak fenn kell tartania a bevételek növekedését, hogy a befektetők elégedettek legyenek – erre a nem organikus módszerek kézenfekvők, ám hosszú távon az ágazat beszűküléséhez vezethetnek.
A Universal a Spotify, a Tidal és a Soundcloud streamingszolgáltatóval is tárgyal, hogy a Deezerhez hasonló szerződéseket kössenek, és ezeken a platformokon is magasabb jogdíjakhoz juthassanak hozzá.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.