Egy nagykanizsai cég képes olyan berendezés kiépítésére, amely zárt rendszerben, ivóvíz felhasználása nélkül ki tudja elégíteni az akkugyárak vízigényét – erről a Haon.hu közölt cikket.
A hajdúsági vármegyei lap azzal vezeti fel a fejleményt, hogy a két legnagyobb lakossági aggály a Magyarországon építeni tervezett akkumulátorgyárak miatt, hogy
Megjegyezték, hogy habár a Debrecenben épülő CATL is többször nyilatkozott arról, hogy a felhasznált vízmennyiséget szürkevízből, vagyis ipari szennyvízből biztosítják, azt is csak hűtésre, ez érthető módon nem oszlatta el maradéktalanul a debreceniek félelmét.
Felidézték, hogy Áder János október elején Debrecenben jelentette be, hogy felvette a kapcsolatot egy nagykanizsai céggel, amely víztisztító rendszerek telepítésével foglalkozik. Ez a teljes egészében magyar tulajdonú Hidofilt Kft. A volt köztársasági elnök szerint a cég olyan berendezéseket épít ki, amelyek zárt rendszerben, ivóvíz felhasználása nélkül ki tudnák elégíteni az akkugyárak vízigényét.
Csakhogy hiába áll rendelkezésre a technológia, a Hidrofilt eddig nem kapott megkeresést az érintettektől. Pedig Áder János szerint ők tervezhetnék meg a víztisztító rendszereiket, az megnyugtathatná a lakosságot is. A Haon-nak most nyilatkozott Borsos Krisztina, a Hidrofilt Kft. ügyvezető igazgatója. Ő azt mondta, hogy a társaságot Európa tíz legnagyobb vízkezelő rendszereket tervező és kivitelező cége között tartják számon. Világ szinten 2,7 millió ember fogyasztja a cég technológiájával tisztított ivóvizet, ipari rendszereik pedig Mexikótól az Egyesült Arab Emirátusokig számos országban működnek. Belföldön a Paksi atomerőműben és a Mol százhalombattai finomítójában is jelen vannak.
Arról is beszélt, hogy a Hidrofilt az ipari tisztavíz technológiák mellett régóta tervez és épít ZLD hulladékvíz-tisztítókat. A ZLD technológia olyan vízkezelő rendszert jelent, amely a hulladékvizet tisztítás után teljes mértékben visszaforgatja a technológiába, így szennyezett víz nem, csak szilárd hulladék képződik a vízkezelés során. A Haon rákérdezett, hogy technológiailag megoldható-e, hogy az akkugyáraknál esetlegesen a felhasznált vízbe bekerülő lítiumot is kivonják, amire határozott válasz érkezett.
Az akkumulátorgyártási technológiák különbözőek, van, ahol kerül, van, ahol nem kerül lítium a hulladékvízbe. A lítiumnál sokkal mérgezőbb, nehezebben eltávolítható szennyező anyagok is előfordulnak időnként a hulladékvizekben, de szerencsére a modern membránszeparációs és ioncserés technológiák jelentősen megkönnyítik a munkánkat, amikor különböző szennyezőanyagokat szeretnénk eltávolítani a vízből. A lítium-karbonát, a lítium egyik sója elég rosszul oldódik vízben, ez megkönnyíti a lítium eltávolítását. Ráadásul a sok lítium vegyület közül a lítium-karbonát az egyik legbarátságosabb és a vegyipari üzemekben számos a lítiumnál veszélyesebb anyaggal is dolgoznak.
– magyarázta.
Debreceni kínai akkumulátorgyár: kiderült az igazság a vízigényrőlDurva csúsztatás volt, hogy a Debrecenbe tervezett CATL-gyár napi 40-60 ezer köbméter vizet használna fel. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.