A hazai gazdaságpolitika régóta kitűzött célja, hogy a fontos stratégiai ágazatokban legalább 50 százalékra vagy még magasabbra emelkedjen a magyar tulajdoni arány.
Az utóbbi években ez a cél több kiemelt területen is teljesült, vagy legalábbis történtek lépések ebbe az irányba: a villamosenergia- és a gázszolgáltatás jelentős része ismét hazai tulajdonba került, a korábban szinte kizárólag külföldi multik által tulajdonolt távközlési szektorban a Vodafone megvásárlása hozott számottevő változást, a légi közlekedés területén pedig bármelyik pillanatban lezárulhat a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér tulajdonosváltása.
Noha a bankszektor is egyike a legfontosabb stratégiai ágazatoknak, ez szinte az egyetlen olyan terület, ahol egyelőre nem történt áttörés. A nyilvánosan elérhető adatok szerint a bankszektor vezető szereplőinek zöme többségében külföldi tulajdonban áll (külföldi anyabankok a fő tulajdonosok), és a friss hírek szerint az OTP Bank részvényesei közt is újra szerény többségbe kerültek a külföldi befektetők.
A január eleji bejelentés szerint az OTP-részvények 54,45 százaléka volt – 2023. december 31-én – külföldi intézményi befektetők kezében. Emellett nem magyarországi magánbefektetők is tartanak OTP-papírokat, a kibocsátott mennyiség fél százalékát. A magyar arány: 31,4 százalék, ennyi koncentrálódik hazai intézményeknél, valamint ide értendő az OTP Bank MRP (Munkavállalói résztulajdonosi program) szervezeténél lévő, mintegy 12 millió darabos állomány is. A hazai magánbefektetőknél pedig 13,4 százaléknyi OTP-részvény összpontosul.
2022 végén még 50-50 százalék volt a külföldi-hazai arány az OTP Bank részvényesi könyvében, korábban (2021-ben) viszont még a külföldi befektetőknél összpontosult a vezető magyar bank által kibocsátott részvények 67 százaléka.
Az OTP külföldi befektetői közül a legnagyobb részvénycsomag a Groupamáé, még 2008-ból, amikor az OTP eladta biztosítási üzletágát a francia társaságnak, s a tranzakció keretében a Groupama 8 százalékos részesedést vett az OTP Bank részvényeiből – jelenleg 5,1 százalékkal rendelkeznek.
Az OTP-papírok 3,4 százaléka koncentrálódik a Vanguard alapjaiban, őket kis lemaradással a BlackRock követi (3,1 százalék). A T. Rowe amerikai alapjai már csak 1,5 százalékkal rendelkeznek, holott korábban jóval nagyobb részvénycsomagot birtokoltak, tavaly márciusban 5 százalék felett is járt a tulajdonrészük. Az akkori 9500 forintos nyomott OTP-árfolyam azonban már nem tért vissza, sőt folyamatosan nőtt a bankpapírok értéke, szóval rossz időzítéssel csökkentette 5,6-ről 1,5 százalékra a befolyását a T. Rowe.
Elméletileg a külföldi tulajdon ténye járhat kockázatokkal és eltérő érdekekkel, de azt sem szabad elfelejteni, hogy több magyar csúcsvállalat – OTP, Mol – jelentős részesedéssel vagy 100 százalékban a tulajdonában álló leányvállalattal van jelen a környező országokban, akár piacvezető pozícióban.
Gazdasági válság idején minden szereplő érthetően a saját érdekei szerint reagál a krízishelyzetre, ami járhat akár tőkekivonással is, ennek esett részben áldozatul a magyar pénzpiac is 2008-ban.
A tulajdonosi struktúra szempontjából a bankszektor speciálisan kényes terület. A külföldi tulajdonú bankok más kockázatokat látnak a magyar gazdaság finanszírozásában, mint a helyi tőketulajdonosok, és így gyakran más feltételekkel vagy kisebb intenzitással finanszírozzák az ország vállalkozásait. Súlyosabb probléma ennél, amikor egy-egy nagyobb nemzetközi válság alakul ki, és a külföldi hátterű tulajdonosok és részvényesek megszorulnak: ilyenkor egyértelműen a saját, hazai befektetéseiket priorizálják. Ezt láttuk például a 2008-as válság idején, amikor a külföldi tulajdonosok tőkekivonási ügyletei miatt gyakorlatilag elapadtak a hazai bankoknál a hitelforrások, és a bankrendszer is veszített stabilitásából, az államnak kellett közbelépnie és feltőkésítenie egyes pénzintézeteket.
A Magyarországon jelen lévő legnagyobb bankok között a mérlegfőösszeg szerinti ranglista élén az OTP áll, amelyet hagyományosan magyar bankként tart számon a közbeszéd, holott sokkal inkább régiós pénzintézet, amely 11 országban van jelen, több országban piacvezető, és mint látjuk, többségében külföldi tulajdonban van.
A második helyen az MKB, a Budapest Bank és a Takarékbank egyesüléséből létrejött MBH Bank áll, mely tulajdonosi struktúra szempontjából kakukktojás a hazai nagybankok között, hiszen ez a pénzintézet valóban tisztán hazai tulajdonban van.
Az Unicredit Bank az UniCredit S.p.A. nevű, milánói székhelyű bankcsoport 100 százalékos tulajdona. A Raiffeisen az osztrák Raiffeisen Bank International AG 100 százalékos leányvállalata, míg a piaci élbolyba tartozó K&H a belga KBC Bank kizárólagos tulajdona. Bár az Erste Bankban évekig volt részesedése a magyar államnak és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknak is, tavaly év végén mindkét szereplő kiszállt, így azóta ismét az osztrák Erste Group Bank AG az egyedüli tulajdonos.
A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a nagy méretű pénzintézetek (hatot sorol ebbe a kategóriába a jegybank) eszközállománya a teljes bankszektor 78,7 százalékát teszi ki.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.