Sanchez csatát vív Magyarországgal a Talgóért – ilyen és ehhez hasonló hangzatos címadásokkal jelennek meg a spanyol sajtóban azok a cikkek, amelyek Európa egyik legnagyobb vonatgyártójának esetleges magyar felvásárlásáról tudósítanak.
Tény, hogy az ügylet a legfelsőbb szintig, a spanyol kormányfőig jutott, aki a napokban megígérte: kormánya elemezni fogja a Talgo teljes egészére tett ajánlatot. „Azon dolgozunk, hogy pontosan lássuk ennek a tranzakciónak a részleteit. Garantálni fogjuk a Talgo jövőbeli stabilitását, ami számunkra kiemelten fontos” – fogalmazott a sajtónak Pedro Sánchez Pérez-Castejón.
Ha minden igaz, az említett spanyol kormányzati vizsgálat már kezdetét is vette, azonban hiábavaló lenne azzal számolni, hogy az egyhamar befejeződik. Az El Cronista spanyol újság legalábbis arra hívta fel a figyelmet, hogy a kabinetnek legfeljebb három hónap áll rendelkezésére, hogy engedélyezze vagy megvétózza a felvásárlást. Ez tehát azt jelenti, hogy amennyiben Madrid maximálisan ki akarja használni a rendelkezésre álló időkeretet,
nyárnál előbb aligha kerül pont a Talgo-felvásárlásra.
Könnyen lehet, hogy a spanyol kormánynak valójában mindössze ennyi mozgástere maradt, vagyis hogy időben minél inkább eltolja a folyamat végét. A magyar befektetők ugyanis olyan jó ajánlatot tettek le a Talgo részvényesei elé, amelynek a megfúrása súlyos következményeket vonhat maga után.
Ahogy arról a Világgazdaság is beszámolt , a magyar Ganz-Mavag Europe Zrt. (ez egy projektcég, amely mögött a többségi tulajdonos a Magyar Vagon Zrt., a kisebbségi pedig a magyar állam) 619 millió euró értékű nyilvános vételi ajánlatot tett a Talgo vasútépítő vállalatra. A spanyol tőzsdefelügyelet (CNMV) honlapján elérhető dokumentumból kiderül, hogy 123,8 millió részvény cserélhet gazdát 5 eurós áron, de csak abban az esetben, ha a magyar befektetők legalább 50 százalék plusz 1 részvényarányt szereznek a cégben.
Mindez túlzás nélkül visszautasíthatatlan ajánlat,
Nem csoda, hogy Talgo igazgatótanácsa közleményben jelezte, hogy a felvásárlási szándékot barátságosnak és vonzónak értékeli a részvényesek számára, az árról alkotott véleménye pedig kedvező.
Mindez önmagában is erős jelzés a spanyol államnak, hogy ne feküdjön keresztbe az üzletnek, de ezen túlmenően is több lényeges piaci megerősítéssel is bír a magyar konzorcium.
Az egyik, hogy megszerezték annak a 18 hitelező banknak jóváhagyását, amelyek hitelezik a Talgo projektjeit. A pénzintézetek kijelentették, hogy tulajdonosváltás esetén is fenntartják a korábbi hitelállományt és nem fogják visszakövetelni az eddig kiutalt mintegy 227 millió euró visszatörlesztését. Ugyancsak mérföldkő, hogy a Talgo legnagyobb, 40 százalék fölötti részesedéssel bíró részvényese, a Trilantic elkötelezte magát a magyar ajánlat elfogadása mellett.
Sőt, a referenciarészvénnyel rendelkező Oriol család, amelyhez a Talgo megalapítása köthető közölte, hogy
minden segítséget megad az ajánlattevőnek, amire csak szüksége van az ajánlat sikeres teljesítéséhez.
A spanyol piac általános pozitív reakciójához persze a magyar üzleti kör hozzáállása is kellett a pénzén túl. A Ganz-Mavag Europe Zrt. ugyanis leszögezte, hogy fenntartaná a Talgo spanyolországi székhelyét, tevékenységeit (két gyárát), csakúgy mint a foglalkoztatást, és stratégiai partnerként a kereskedelmi kapcsolatot a spanyol vasúti közlekedési vállalattal (RENFE).
Mindent összegezve a spanyol média is arra lyukadt ki, hogy az adminisztráció lezongorázása után az ügylet minden érintettje mosolyogni fog és még pezsgősüvegek is eldurranhatnak. A már idézett El Cronista szerint a mosolyok már biztosan kiültek az arcokra, de hogy az üzletfelek pezsgőztek-e már, azt egyelőre nem merik megkockáztatni.
Ennek pedig az az oka, hogy a spanyol vezetés legalábbis a kommunikációban látványosan befeszült. Jordi Hereu spanyol ipari miniszter arról nyilatkozott, hogy az ügyletet felülvizsgálja a külföldi befektetéseket elemző testület, mivel a Talgo stratégiai vállalat Spanyolország számára a vasúti mobilitásban betöltött alapvető szerepe miatt. Óscar Puente közlekedési miniszter pedig egy gazdasági rendezvényen jegyezte meg, hogy a spanyol kormány minden tőle telhetőt megtesz, hogy elkerülje a felvásárlást.
Ennek okaként azt jelölte meg, hogy feltételezéseik szerint a magyar konzorcium mögött oroszok, egyenesen az orosz állam áll. Erre azonban semmilyen konkrét bizonyítékot nem szolgáltatott, így a kijelentés könnyen értelmezhető úgy is, mint a politikai nyomásgyakorlás része. A jelenleg regnáló, szocialista Sánchez-kormány politikailag nem szimpatizál Magyarország jobboldali, konzervatív kormányával. Ezt ugyancsak azzal magyarázzák, hogy „Orbán Viktor szoros kapcsolatban áll Vlagyimir Putyinnal”, olyannyira, hogy „az EU-n belül Magyarország Oroszország legszorosabb szövetségese”.
Mindenesetre a Talgóra ajánlatot adó magyar csoportban nem látszik orosz tulajdonos. Vagyis ha ezt a vádat a spanyolok komolyan gondolják, azt hitelt érdemlően alá kell támasztaniuk. Ha ezt nem teszik, hiába alakították ki úgy a jogi szabályozást, hogy lehetőségükben áll megvétózni a Talgo eladását, a mostanra előállt, fent részletezett támogató piaci környezetben ennek a kártyának a kijátszásával
könnyen bíróság előtt találhatják magukat.
Ugyanis nagyon nehezen lenne védhető, hogy miért lehetetlenítettek el egy olyan piaci műveletet, ami minden résztvevő számára nyertes helyzetet eredményezne. Hogy a Pedro Sánchez Pérez-Castejón vezette kormány hogyan dönt, az a következő hónapokban, május végig, június elejéig ki fog derülni.
Kifektetési stratégia: több ütőképes magyar társaságra lenne szükségMintegy 77 milliárd forinttal támogatta magyar vállalatok külföldi beruházásait az elmúlt két évben az exportfejlesztési ügynökség. A „kifektetési stratégia” megvalósítása kiemelt célja a kormánynak: zászlóshajóink már vannak, de még sok a tennivaló. Az egyik kitörési pont a Balkán lehet. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.