késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Nem a mesterséges intelligencia fogja az embert az űrbe röpíteni – legalábbis egyelőre
„Az alapvető innovációs folyamatokat egyelőre nem lehet gépi intelligenciával kiváltani, a fejlődéshez innovatív, jövőbe mutató gondolkodásmódra van szükség. Ezeket a készségeket elsajátítva, az MI nem elveszi, hanem segíti és hatékonyabbá teszi majd a munkát” – mondta Csilling Ákos, a Bosch tudományos munkatársa a XXI. Simonyi Konferencián.
Fotó: Shutterstock
A Bosch magyarországi mérnöke olyan kérdésekre kereste a választ, minthogy
- mit tanulhat az űripar az innovatív járműtechnológiáktól,
- biztonság és a hatékonyság hogyan egyeztethető össze egymással,
- szükség lesz-e még mérnökökre, vagy a mesterséges intelligencia (MI) mindenre megoldást kínál.
A Bosch csoport bár űrhajókat nem épít, de széles körű tapasztalatot szerzett az elmúlt évtizedekben, amelyek a jövő űriparát megalapozó mérnöki fejlesztésekhez is hozzájárulhatnak. „Tud-e az AI űrhajót tervezni?” című előadásában Csilling Ákos avatta be a jövő mérnökeit a komplex rendszerek fejlesztésébe, a biztonságot és a megbízhatóságot növelő megoldásokba, a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás alkalmazásának lehetőségeibe.
A Bosch és az űrkutatás kapcsolata
A jövő technológiáit és innovatív megoldásait szállító Bosch csoport fejlesztési és gyártási tevékenysége ma elsősorban az elektromobilitásra, az önvezetésre, a generatív MI-alapú szoftverfejlesztésre és az IoT megoldásokra fókuszál, viszont
a csoport az űrkutatásban is letette a névjegyét, hiszen közel hat évtizede vesz részt űrtechnológiai fejlesztésekben.
„Bosch Sun” néven 1966-ban indította első űripari projektjét a Bosch és napszimulátorokat készítettek űrszimulációs kamrákhoz. Később kutatóik a bolygóközi elektromágneses tereket tanulmányozták, és az Ariane–1 európai hordozórakéta hűtésének kialakításába is bekapcsolódott a cég. A nyolcvanas években műhold-stabilizáló rendszert fejlesztettek, űrsiklókhoz használt gyújtógyertyát készítettek, a NASA Phoenix Mars-missziója során pedig a Bosch egyik leányvállalatának speciális fúrója játszott fontos szerepet a talajminták vételében. Néhány éve pedig már a mesterséges intelligencia is szerepet kapott:
a Bosch az amerikai Astrobotickal közösen egy érzékelőrendszert fejlesztett ki SoundSee néven.
Ez a megoldás az űrállomás berendezései által kibocsátott zajokat elemzi, és MI segítségével kiszűri a hibás vagy a meghibásodáshoz közel járó eszközöket, így növelve az űrexpedíciók biztonságát és az alkalmazott berendezések megbízhatóságát.
Elveszi az MI a mérnökök munkáját?
A mesterséges intelligencia egyre jobban használható a technológiai fejlesztésekben, hiszen a gépi tanulás megbízhatóbbá és hatékonyabbá teszi a folyamatokat. Felmerülhet a kérdés, hogy az MI elveheti-e a fejlesztők, mérnökök munkáját a jövőben. „Az alapvető innovációs folyamatokat egyelőre nem lehet gépi intelligenciával kiváltani, így például űrhajót tervezni és komplex fejlesztéseket sikerrel elvégezni sem tud egyedül a mesterséges intelligencia. A fejlődéshez innovatív, jövőbe mutató gondolkodásmódra van szükség. Amikor az emberek elakadnak a feladatokban, koncepciót váltanak, új megoldásokat keresnek, kutatnak és technológiát fejlesztenek. Új ötletek nélkül nem lehet újat alkotni” – emelte ki Csilling Ákos.
A hazai Bosch csoport közel 15 éve működik együtt a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel.
A Bosch és a BME partnerségének köszönhetően az egyetemi hallgatók az elméleti tudás megszerzése mellett beleláthatnak valós fejlesztési-gyártási folyamatokba,
sőt részesei lehetnek konkrét ipari fejlesztési projekteknek, akár a mesterséges intelligencia területén is. „Már egyetemistaként az innovatív és kreatív problémamegoldást, valamint a kellő rugalmasságot érdemes elsajátítaniuk a hallgatóknak. Így tudják a mai gyorsan változó technológiai környezetben a tudásuk értékét nemcsak megőrizni, de folyamatosan fejleszteni is” – mondta a Bosch mérnöke.
A mesterséges intelligencia jogi szabályozása és az űripar voltak a Figyelő és a Világgazdaság által szervezett Évadnyitó Innovációs Konferencia harmadik, záró szekciójának fő témái. „Jelenleg nincs vagy alig van jogi szabályozása a mesterséges intelligenciának, de az unióban ez nem sokat várat magára” – kezdte előadását Pokó Diána mesterségesintelligencia- és technológiai szakjogász. A technológiai szabályozásban megjelenik, hogy az emberi jogokat is védeni kell, hogy a demokratikus berendezkedést ne veszélyeztesse, hatása minimális lehessen.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.