Talgo: végre megszólalt Brüsszel a spanyol kormány vétójáról a magyarok ellen – nem okozott csalódást

Először kommentálta az Európai Bizottság a Talgo-ügyet. Ahogy arról a Világgazdaság több cikkben beszámolt, a spanyol kormány kedden megakadályozta az évszázad magyar üzletét.

Ez arról szólt, hogy a Magyar Vagon csoport felvásárolja mintegy 250 milliárd forinttért (részvényenként 5 eurót kínálva) a spanyol Talgo vonatgyártót, amelyik az egyik legnagyobb társaság a maga szegmensében. Ráadásul egyedi technológiai vívmánnyal is bír: a szerelvényei képesek autonóm közlekedni széles- és normál nyomtáv között.

Csakhogy a spanyol kormány egy Covid-jogszabályra hivatkozva belenyúlt az ügyletbe és megvétózta a magyar befektetők érkezését valamiféle homályos nemzetbiztonsági okra hivatkozva. A szocialista spanyol kabinet azt állította ugyanis, hogy a Magyar Vagon mögött orosz befektetők állhatnak. Erre semmiféle bizonyítékot nem mutatott.

A spanyol lapok a tetejében még a Talgo egyedi technológiáját is belekeverték a történtekbe és azt sugalmazták, mintha valamiféle előnyt jelentene az orosz félnek, ha a magyarok szerzik meg a spanyol vonatgyártót, mert ez megkönnyítené az ukrajnai háború orosz utánpótlását.

Miközben az orosz és az ukrán vasút egyaránt széles nyomtávon közlekedik, vagyis semmiféle technikai megoldásra nincs szükség ahhoz, hogy az orosz szerelvények katonai muníciót tudjanak szállítani a frontra, ahogy rendületlenül szállítanak is immáron két és fél éve.

Talgo: végre megszólalt Brüsszel

De nem is ez a seb vérzik a legjobban a Talgo-ügyben, hanem az egyik alapvető uniós jog, a szabad tőkeáramlás megsértése. A spanyol kormány döntése a tetejében vaskos euróbankóktól fosztotta meg a spanyol részvényeseket, aki már be is jelentették, hogy perre viszik a felvásárlás meglékelését. A Magyar Vagon szintén bíróságra megy.

Miután a Talgo-vétó nagy visszhangot kapott a nemzetközi pénzügyi körökben is és minimum felmerült a szabad tőkeáramlás alapelvének sérelme, az Európai Bizottság nem kerülhette el, hogy véleményt alkosson. Ez beletelt néhány napba, de csütörtökön végre bekövetkezett.

Ahogy az várható volt, nem látnak semmi kivetnivalót a spanyol kormány határozatában, éppen ezért semmiféle kifogást nem is emel ellene. Erről az Euronews számolt be, amely úgy fogalmazott, hogy a spanyol kormány döntése „hallgatólagos jóváhagyást kapott az Európai Bizottságtól”. A lap szerint a brüsszeli vezetés kifejezetten óvatosan közelítette meg a geopolitikai dimenzióval is terhelt Talgo-botrányt.

Az ilyen lépések megtétele a tagállamok előjoga – fogalmazott látványosan megengedően a bizottság szóvivője, amikor a meghiúsult tranzakcióról kérdezték csütörtökön. Kifejtette, hogy az uniós szerződésekkel összhangban a tagállamok biztonsági okokból korlátozhatják az egységes piaci szabadságjogokat, például a letelepedés szabadságát és a tőke szabad mozgását. Azt azért hozzátette általánosságban, hogy ezeknek az intézkedéseknek indokoltnak és a kitűzött céllal arányosnak kell lenniük.

Egyfajta kibúvóként azt is megjegyezte, hogy a felek közötti esetleges vitát végső soron Luxemburgban az Európai Bíróság és nem a brüsszeli végrehajtó testület fogja eldönteni. Az is kiderült viszont, hogy sem a vétó bejelentése előtt, sem azt követően Brüsszelt a spanyolok és a magyarok sem keresték. „A bizottságnak nem kell előzetesen jóváhagynia Spanyolország döntését, hogy megvétózza ezt a felvásárlást” – tette hozzá ennek kapcsán a szóvivő.

Az Euronews viszont felhívta rá a figyelmet, hogy a spanyol kormány lépése rendkívül szokatlan, hiszen az uniós tagállamok közötti üzleti tranzakciók mindennapos jelenségek és a kormányok egymás iránti bizalmának betudhatóan alig támad vitás helyzet.