Exkluzív VG-interjú az ukrán áramellátás első emberével

Hogyan hatott az orosz invázió Ukrajna energetikai szektorára, és milyen veszélyeket rejt Európa számára?

Amikor beszélgetünk, Ukrajna orosz inváziójának a tizedik napjánál tartunk, és most már nyilvánvaló, hogy a megszállók tudatosan semmisítik meg a kritikus infrastruktúrát, beleértve az energetikai rendszereket, hogy minél nagyobb szenvedésnek tegyék ki a békés lakosságot. 

Sőt – az orosz hadsereg a világon elsőként nehézfegyverekkel lőtt egy atomlétesítményt, Európa legnagyobb atomerőművét, a zaporizzsjait. Ez durva megsértése az atomterrorizmus megelőzéséről szóló nemzetközi egyezménynek, és rendkívüli veszélyeket rejt magában egész Európára nézve. Jelenleg az orosz megszállók ellenőrzik a zaporizzsjai atomerőmű területét, de a működését továbbra is ukrán szakemberek felügyelik. Az atomerőmű hat blokkjából kettő üzemel, az Ukrenergo diszpécserközpontja kapcsolatban áll a személyzettel, ám még elképzelni is nehéz, hogyan tudnak az erőmű szakemberei dolgozni, miközben a megszállók gépfegyvert fognak rájuk. Korábban a megszállók elfoglalták a csernobili atomerőművet, és már tizedik napja nem engedik ki onnan a személyzetet. Ez az erőmű nem termel áramot, ám a területén van az atomhulladék-tároló. Gondolom, nem kell hangsúlyozni, hogy az atomerőművek és az atomhulladék-tárolók olyan objektumok, amelyek speciális felkészültségű mérnöki személyzetet igényelnek, nem pedig katonaságot, pláne nem megszállókat.

 A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség normáinak megsértése nemcsak Ukrajnát és Európát veszélyezteti, hanem az egész világot. Az atomerőművek működésébe való külső beavatkozás, kiváltképp fegyvertűz alá vonása fatális következményekkel járhat. Ameddig az ukrán atomerőművek védtelenek az ellenség légi csapásaitól és tüzérségi tüzétől – az egész világ biztonsága veszélyben van. 

Ha Oroszország nem állítja le a fegyveres agressziót, ennek messzemenő következményei lesznek Európa energetikai szektorára. 

Ukrajnának nincs forrása a zöldenergiára való áttérés ambiciózus tervének megvalósítására. Az ukrajnai villamosenergia-termelés 70 százaléka karbonsemleges, amit az atomerőművek és a megújuló energiaforrások biztosítanak. A megújuló energiaforrások az áramtermelés 10-13 százalékát tették ki a háború kitöréséig, 2032-re pedig 25-27 százalékra kellett volna emelkednie a szénalapú hőtermelésről való teljes lemondással. Csak 2021 folyamán 15 százalékkal nőtt a nap- és a szélerőművek teljesítménye – 1,4 gigawattról  8 gigawattra, míg a vízerőművek 52 százalékkal bővítették a termelésüket. A hőerőművek részesedése 30 százalékkal csökkent az áramtermelésben. Ukrajnához hasonlóan Közép- és Kelet-Európa országai is ambiciózus kötelezettségeket vállaltak energetikai iparuk karbonsemlegesítésére, szakítva a fosszilis alapú hőtermeléssel. A háború, a megszállók agressziója veszélyezteti ezt az energetikai átállást és a karbonsemlegesítést.

Az energiarendszer mely elemei sérültek a háborúban, milyen az erőművek energiahordozó-ellátása, hol problémás az áramellátás?

Az orosz megszállók katonai agressziója ellenére az ukrán energetikai rendszer stabilan működik. A rendszer frekvenciája megfelel az 50 gigahetzes európai normának. Minden atom-, víz- és hőerőmű működik. A háború tizedik napján a zaporizzsjai és a csernobili atomerőműveket tartották ellenőrzésük alatt a megszállók. Az ellenség megkísérelte elfoglalni a vízerőműveket Kijev és Herszon megyékben, ám ezt sikeresen megakadályozták az ukrán fegyveres erők. Az orosz katonaság megpróbálta elfoglalni a dél-ukrajnai atomerőművet is, de az ukrán katonaság ennek is sikeresen útját állta. Kijevben a megszállók a levegőből bombázták azt a hőközpontot, amely fűtést és az áramot biztosít a fővárosiaknak, azonban itt sem tudtak célt érni. Pillanatnyilag a hőközpontok szénellátása biztosítva van: az elraktározott több mint 70 ezer tonna szén több mint elég az évnek ebben a szakában, tekintettel arra is, hogy a hadiállapot miatt kisebb a fogyasztás. Sajnos a déli és az északi országrészben az összecsapások következtében több helyen megsérültek a nagyfeszültségű és az elosztó hálózatok. 

Mariupol a humanitárius katasztrófa szélére került, ott a többnapos állandó ellenséges tűz miatt nincs áramszolgáltatás, ráadásul március 5-én a megszállók megsértették a tűzszünetet, aminek következtében a helyhatalmi szerveknek nem sikerült kimenekíteniük a békés lakosságot. 

A Szumi megyei Ohtirkában a megszállók szándékosan szétlőtték az elosztóközpontot, emiatt megszűnt az áramellátás. Az ellenséges lövegek megsemmisítették az Ukrenergo egyik alközpontját Szumi megyében is. Ennek következtében a régióban ingadozik az áramellátás. Az Ukrenergo közel negyven mozgó javítóbrigáddal dolgozik, amelyek a megyei energiaközpontok dolgozóival együtt igyekeznek fenntartani az energiaellátást, így amint alábbhagy a lövöldözés, azonnal a helyszínekre sietnek. Előfordul, hogy a megszállók nem engedik, hogy elvégezzék a helyreállítást, és agyonlövéssel fenyegetik meg őket. A háború kezdete óta Szumi, Zaporizzsja, Kijev megyékben, valamint Ukrajna keleti felében négy magasfeszültségű vezetéket állítottunk helyre, ezzel több mint egymillió fogyasztónak adtuk vissza az áramszolgáltatást.

Az orosz–fehérorosz áramrendszerről történt leválás után életképes maradt-e Ukrajna áramellátása? Reális az a terv, hogy az ukrán hálózat a tervezettnél jóval korábban kapcsolódik rá az európai ENTSO-E rendszerre?

Az Ukrenergo és az ENTSO-E által hat éve aláírt szerződés alapján az ukrán és az európai energiahálózat szinkronizálásának 2023-ban kellene lezáródnia. Február 24-én – a háború első napjától az ukrán energiahálózat autonóm rendszerben működik, miután levált Oroszország, Belarusz és Európa energiarendszeréről. Az autonóm munkarend az egyik olyan vizsgaüzemmód, amelyben Ukrajnának meg kellett felelnie az ukrán és az európai energiahálózatok összehangolása folyamatában. Az elmúlt években készültünk erre a szinkronizálásra, ennek során korszerűsítettük hálózatainkat, új elosztóközpontokat létesítettük, erősítettük a kiberbiztonságot, bevezettük az európai IT- és egyéb technikai normákat. 

Az öt év alatt összesen 700 millió eurót költöttük a villamosenergia-szolgáltató rendszer fejlesztésére. Oroszország aljas támadását megelőzően a próbaüzemek alapján az ENTSO-E pozitív véleményt adott az ukrán és az európai hálózat egyesítésének lehetőségéről. Készültünk az izolált munkafeltételek tesztelésére is. 

Februárban és júniusban is három-három napot terveztünk be erre. Az Ukrenergo több forgatókönyvet is kidolgozott arra az esetre, ha az áramellátó rendszernek júniusig, vagy az év végéig autonóm üzemmódban kell működnie. Ezzel a felkészüléssel biztosítani tudtuk a rendszer nagyobb stabilitását. Éppen ezért Ukrajna felelős döntést hozott, hogy nem tér vissza az áramellátó rendszernek az agresszor országgal való szinkronizálásához, és háborús körülmények között is autonóm rendszerben fog működni. És immár tíz napja biztosítani tudjuk a stabil működést. Ugyanakkor senki sem tudja, mire vetemedik az ellenség. Már támadást intézett atomerőműveink ellen. A támadások súlyosbodása és az ukrán energetikai központok megsemmisítése esetére rendelkeznünk kell tartalékkal, amit az európai áramellátó rendszer tud biztosítani. Február 28-án az EU energetikai miniszterei politikai szinten jóváhagyták az ukrán áramellátó rendszer és az ENTSO-E szinkronizálását a lehető legszűkebb határidőn belül. Az ENTSO-E támogatta ezt a döntést. Ma az Ukrenergo, az ENTSO-E, azon belül elsősorban a szomszédos országok szakemberei azon dolgoznak, hogy néhány nap alatt elvégezzék azt, amit egy egész évre terveztünk. Pillanatnyilag a hálózatok IT-infrastruktúrájának, a villamosenergia-piac technikai egyesítése feltételeinek ellenőrzése folyik. Meggyőződésem, hogy európai partnereinkkel közösen korszakos döntésről számolhatunk be, beindul a párhuzamos ukrán és európai áramellátás.

Milyen változást vár az ENTSO-E-vel való együttműködéstől?

A háború alatt az Ukrajna és Európa között a villamos energia technikai áramlása (a szinkronizált villamosenergia-rendszerek kiegyenlítését szolgáló villamosenergia-csere, amelynek egyenlege nulla) képes lesz támogatni az ukrán villamosenergia-rendszert arra az esetre, ha az orosz megszállók pusztító csapásokat mérnének rá. A béke feltételei közepette az ENTSO-E rendszerébe való integrálódás – olyan projekt, ami hosszú távon hasznos nemcsak Ukrajnának, hanem Európának is. Ukrajna Európával 2000 megawatt határmetszék-kapacitással rendelkezik. Ennek közvetlen gazdasági hatása közvetlenül az egyesítés után évente legalább másfél milliárd dollár lesz. Ukrajna energiafüggetlenné válik, mivel jelentősen csökken Oroszország és Belarusz befolyása országunk energiaellátására. Ráadásul azzal, hogy európai szereplők is belépnek az ukrán villamosenergia-piacra, ez utóbbi demonopolizálódik, a verseny pedig erősödik. Az európai termelők és kereskedők az ukrán villamosenergia-rendszerrel való egyesülés után hozzáférhetnek az ukrán árampiachoz, az európai fogyasztók pedig országunk által termelt olcsóbb és karbonsemleges villamos energiához jutnak. Európának és Ukrajnának is ambiciózus tervei vannak a szénalapú energiatermelés csökkentésére, ami segít elérni gazdaságaink karbonsemlegessét és lehetővé teszi, hogy kölcsönös biztosítékot nyújtsanak az energiaellátás esetleges kiesése esetére. Minden a győzelem után válik lehetségessé, ha az ellenség nem folytatja az energetikai infrastruktúra szisztematikus felszámolását.

Kedvező esetben mikor lesznek kapacitásaukciók az ukrán ENTSO-E-határmetszékeken?

Győznünk kell a háborúban, és azonnal meg tudjuk kezdeni a villamos energia külkereskedelmét az ENTSO-E-vel.

Jelen helyzetben miben működik együtt az Ukrenergo és a magyarországi rendszerirányító, a Mavir?

Az Ukrenergo és a Mavir egymás régi és megbízható partnerei. Jelenleg más európai szolgáltatókhoz hasonló a szinkronizálás felgyorsításán dolgozunk. A jövőben szorosan együtt fogunk működni magyar kollégáinkkal a villamosenergia-piacok konszolidálása és országaink közötti kapacitásnövelés érdekében.