„Törökország és Magyarország gazdasági kapcsolatai dinamikusan fejlődtek az utóbbi években, annak ellenére, hogy a kis-ázsiai államban egyre komolyabb a valutaválság és növekvő – éves szinten immár több mint 60 százalékos – az infláció” – mondta Egeresi Zoltán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének munkatársa, miután Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Ankarában Mehmet Mus török kereskedelmi miniszterrel aláírta a két ország gazdasági és kereskedelmi bizottságának alapító nyilatkozatát.
A magyar–török külkereskedelem 2013-ban kétmilliárd dollár környékén teljesített, és 2021-ben meghaladta a hárommilliárdot
– fejtette ki a Törökország-szakértő, és rámutatott, hogy az erőteljes növekedés ellenére a részesedés egymás külkereskedelmében meglehetősen alacsony, 1 százalék körüli. Magyarországról jellemzően elektromos és szállítási eszközök, kémiai termékek, továbbá szarvasmarha érkezik Törökországba, amely Magyarország egyik legfontosabb szarvasmarha-importőre. Magyarország is elsősorban elektromos berendezéseket és szállítási eszközöket, valamint textilt és fémet importál. A jelentősebb török cégek közül a logisztikai Ekol Logistics, a textilgyártó Metyx Hungary, a traktorok és egyéb munkagépek kabinjait gyártó Yaris Kabin Hungary, valamint a Liszt Ferenc Repülőtér egyik működtetője, a Celebi Ground Handling Hungary van jelen a hazai piacon, de megemlítendő a számos szektorban érdekelt Polat Holding is. Egeresi Zoltán kiemelte a folyamatosan bővülő magyarországi török beruházásokat is: a közelmúltban kezdődött 350 millió euróból a Sisecam üvegcsomagoló anyagokat gyártó üzem építése Kaposváron. A nagyobb hazai cégek közül a Béres és az Egis gyógyszergyár van „komolyabban” jelen a kis-ázsiai országban.
„A menekültkérdés miatt Törökország fontos szereplő Magyarország biztonsága, energiabiztonsága szempontjából is, hiszen a területén halad át a Török Áramlat vezeték, amelyen orosz gáz érkezik az országba” – hívta fel a figyelmet a szakember. Megjegyezte, hogy a törökök az utóbbi években jelentős energiaelosztó központtá váltak, ami a balkáni és más európai országok energiabiztonsága szempontjából is fontos.
Bár a két ország közötti kereskedelmi forgalom rekordmagas, a Külgazdasági és Külügyminisztérium országismertetőjében
problémának nevezték, hogy a magyar cégek nem igazán ismerik a török piacot, emiatt idegenkednek tőle.
A nehézséget általában a kommunikáció nyelve, valamint a fizetési konstrukcióban való megegyezés okozza, jóllehet mindkét ország csak nyerhet az együttműködéssel. Erre hívta fel a figyelmet a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara magyar–török tagozatának az elnöke, Rév András is, amikor a VG-nek úgy fogalmazott, hogy Magyarország logisztikai bázisként vagy regionális központként is hídszerepet tölthet be a török cégek számára Európa felé, míg Törökország a magyar vállalatoknak lehet kapu a Közel-Kelet és Észak-Afrika irányába. A kamarai tagozatot is azért alapították tíz éve, mert e földrajzi lehetőségek ellenére méltatlanul alacsonynak ítélték a két ország áruforgalmát és kölcsönös befektetéseit. Rév András kiemelte a Budapest és Ankara közötti jó, barátinak mondható politikai kapcsolatot is, emlékeztetve, hogy a két ország vezetői 5-6 milliárd dollár körüli szintre szeretnék emelni a kereskedelmi kapcsolatok volumenét. Tapasztalatai szerint a mostani, erőteljes bővülés jórészt a Magyarországra érkező török kivitelnek és befektetéseknek köszönhető.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.