BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Több szempontból is kikerülhetetlenek a törökök Magyarország számára

Szijjártó Péter külügyminiszter kedden Ankarában Mehmet Mus török kereskedelmi miniszterrel aláírta a két ország gazdasági és kereskedelmi bizottságának alapító nyilatkozatát.

„Törökország és Magyarország gazdasági kapcsolatai dinamikusan fejlődtek az utóbbi években, annak ellenére, hogy a kis-ázsiai államban egyre komolyabb a valutaválság és növekvő – éves szinten immár több mint 60 százalékos – az infláció” – mondta Egeresi Zoltán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének munkatársa, miután Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Ankarában Mehmet Mus török kereskedelmi miniszterrel aláírta a két ország gazdasági és kereskedelmi bizottságának alapító nyilatkozatát.

Fotó: KKM

A magyar–török külkereskedelem 2013-ban kétmilliárd dollár környékén teljesített, és 2021-ben meghaladta a hárommilliárdot

– fejtette ki a Törökország-szakértő, és rámutatott, hogy az erőteljes növekedés ellenére a részesedés egymás külkereskedelmében meglehetősen alacsony, 1 százalék körüli. Magyarországról jellemzően elektromos és szállítási eszközök, kémiai termékek, továbbá szarvasmarha érkezik Törökországba, amely Magyarország egyik legfontosabb szarvasmarha-importőre. Magyarország is elsősorban elektromos berendezéseket és szállítási eszközöket, valamint textilt és fémet importál. A jelentősebb török cégek közül a logisztikai Ekol Logistics, a textilgyártó Metyx Hungary, a traktorok és egyéb munkagépek kabinjait gyártó Yaris Kabin Hungary, valamint a Liszt Ferenc Repülőtér egyik működtetője, a Celebi Ground Handling Hungary van jelen a hazai piacon, de megemlítendő a számos szektorban érdekelt Polat Holding is. Egeresi Zoltán kiemelte a folyamatosan bővülő magyarországi török beruházásokat is: a közelmúltban kezdődött 350 millió euróból a Sisecam üvegcsomagoló anyagokat gyártó üzem építése Kaposváron. A nagyobb hazai cégek közül a Béres és az Egis gyógyszergyár van „komolyabban” jelen a kis-ázsiai országban.

„A menekültkérdés miatt Törökország fontos szereplő Magyarország biztonsága, energiabiztonsága szempontjából is, hiszen a területén halad át a Török Áramlat vezeték, amelyen orosz gáz érkezik az országba” – hívta fel a figyelmet a szakember. Megjegyezte, hogy a törökök az utóbbi években jelentős energiaelosztó központtá váltak, ami a balkáni és más európai országok energiabiztonsága szempontjából is fontos.

Bár a két ország közötti kereskedelmi forgalom rekordmagas, a Külgazdasági és Külügyminisztérium országismertetőjében

problémának nevezték, hogy a magyar cégek nem igazán ismerik a török piacot, emiatt idegenkednek tőle.

A nehézséget általában a kommunikáció nyelve, valamint a fizetési konstrukcióban való megegyezés okozza, jóllehet mindkét ország csak nyerhet az együttműködéssel. Erre hívta fel a figyelmet a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara magyar–török tagozatának az elnöke, Rév András is, amikor a VG-nek úgy fogalmazott, hogy Magyarország logisztikai bázisként vagy regionális központként is hídszerepet tölthet be a török cégek számára Európa felé, míg Törökország a magyar vállalatoknak lehet kapu a Közel-Kelet és Észak-Afrika irányába. A kamarai tagozatot is azért alapították tíz éve, mert e földrajzi lehetőségek ellenére méltatlanul alacsonynak ítélték a két ország áruforgalmát és kölcsönös befektetéseit. Rév András kiemelte a Budapest és Ankara közötti jó, barátinak mondható politikai kapcsolatot is, emlékeztetve, hogy a két ország vezetői 5-6 milliárd dollár körüli szintre szeretnék emelni a kereskedelmi kapcsolatok volumenét. Tapasztalatai szerint a mostani, erőteljes bővülés jórészt a Magyarországra érkező török kivitelnek és befektetéseknek köszönhető.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.