Szénhiány fenyeget: a kazah nem tud jönni, az orosz tiltott, cseh meg nincs

Téli szénhiány fenyeget Magyarországon. A lavinát az Oroszország elleni, augusztus 10-től elrendelt szénembargó indította el, majd pedig az erősítette fel, hogy az esetleges gázellátási zavar és a rezsiszabályok módosulása miatt a lakosság azon része, amelynek van kályhája vagy vegyes tüzelésű kazánja, a korábbinál több szenet, fát vásárolna. Leginkább azonban nem ők, hanem azok a lakosok lesznek kiszolgáltatva az ellátás nehézségeinek, akikhez eleve be sem vezették a gázt, mert ők csak a szilárd energiahordozóra támaszkodhatnak.

A hazai lakosság hiába keresi az orosz barnaszenet. Hiába ismert hónapok óta, hogy széneladási szankció (is) sújtja az ukrajnai háborút kezdeményező Oroszországot, a szénimportot nem lehetett előrehozni a nyárra a termék természete miatt: a szén az állás során porlik, befülledve hajlamos az öngyulladásra, és eső sem érheti. Márpedig a lakosság kályháiba, vegyes tüzelésű kazánjaiba a barnaszén való, mert a kisebb energiatartalmú és magas kéntartalmú lignit korrodáló hatású. Nem véletlen, hogy az önkormányzatok orosz barnaszenet (is) vásároltak a rászoruló lakosság megsegítésére, a fa mellett.

Lenne „szankciómentes” szén

A VG információi szerint terítéken van az orosz importszén kiváltása a „szankciómentes”, jó minőségű kazahhal, de e téren „olyan cirkusz megy, hogy elképesztő”. A kazah szén kézenfekvőnek tűnő déli, tengeri szállításához nincs kapacitás, mert a hajókra szükség van a gabona továbbításához, az említett tárolási nehézségek miatt pedig kockázatos is a kikötőben várakoztatni a szenet. Ráadásul az aszály miatt olyan alacsony a Duna vízszintje, hogy a folyón nem lehetne felhozni a szenet, ez mellesleg a búza esetében is gond. Maradna az északi, a Fehéroroszországon és Szlovákián keresztüli hatalmas – egyben számottevően árnövelő – kerülő, de nagyok a kockázatai. A szállítmányozók ugyanis azt firtatják, hogy milyen tulajdonú vagonokban érkezne a szén, hiszen oroszban nem érkezhet. Ám mivel a kevés saját vagonnal rendelkező kazahok orosz vagonokat használnak, erősen nyitott, hogy az érintett szállítmányokat átengedik-e az uniós határokon. Hiába van tehát olyan szén, amelyre nem vonatkoznak a szankciók, egyelőre nem juthat el a magyar piacra.

Elkapkodták a cseh importot

Vehetnének persze a háztartások cseh barnaszenet is, ha lenne. Ez először a korábbi három-négyszeresére, tonnánként 150-200 ezer forintra drágult, majd lényegében eltűnt a magyar piacról a lapunkat tájékoztató kereskedők szerint. Ennek ellenére lehet, hogy néhol még kapható, vagy később kapható lesz, de nem szabad elfelejteni, hogy a barnaszenet eladó országokban ugyanúgy takarékoskodni kell a télen a gázzal, mint Magyarországon, az árak pedig Európa-szerte mindenütt felszöktek. (Nehezebben lehet hozzájutni a lengyel feketeszénhez is, és a feketeszén nem a vegyes tüzelésű kazánokba való.) Két hete még volt cseh barnaszén a Telex akkori, győri, szegedi és pécsi példák alapján készített összeállítása szerint. A cikk a rezsiszabályok módosulása miatt előrehozott lakossági vásárlásokról, a lengyel feketeszén árának megduplázódásáról, más importszenek árának 70-80 százalékos emelkedéséről és arról írt, hogy az egyik Tüzépen nem biztosak abban, megkapják-e az augusztusra várt új cseh szállítmányt. Tűzifát már akkor is alig lehetett vásárolni. A lap egyik nyilatkozója szerint a tűzifa ára kalodánként – azaz egy erdei köbméterenként – 20 ezer forintot is nőhet, és van, ahol mázsánként most 4300-ért adják el azt, amit tavaly 3400 forintért.

Lignit talán lesz elég  

Marad a lignit. Egyelőre nem tudni, hogy a hazai lakosság mennyi lignitet akar, illetve tud majd vásárolni a télen. Igaz, a kormány terve szerint fel kell futtatni a hazai lignitbányászatot a mátrai erőmű újraindítandó blokkjainak ellátására, de nyitott, hogy erre mikor kerül sor. Az MVM Mátra Energia Zrt. – honlapja szerint – jelenleg is kínál a szénnél olcsóbb, de gyengébb minőségű lignitet. Visontai bányájának 48-52 százalékos nedvességtartalmú, kilogrammonként 7000-8250 kilojoule energia- és 1,22-1,30 bombakén- (a tüzelőanyag összes kéntartalmára jellemző érték) tartalmú lignitjét nyolc alvállalkozó forgalmazza. Bükkábrányi lignitjével a bányaüzem maga szolgálja ki szerződéses partnereit 2020. augusztus 10. óta. Ez a termék a visontaihoz hasonló nedvességtartalmú, és bár annál nagyobb, 8000-9400 kilojoule fűtőértékű, de a kéntartama is magasabb, 1,4-2,2 százalékos. A társaság azt írja, hogy a lignit száraz, hűvös helyen tárolandó, továbbá rendszeresen karbantartott, jól szellőző kéménnyel ellátott tüzelőberendezésben használható optimálisan.

Csakhogy ég és föld a különbség a szén és a lignit között. Összehasonlításképpen: a magyar (és persze az egész európai) piactól távol tartott orosz barnaszén fűtőértéke kétszerese a mátrai lignitének, a feketeszéné a háromszorosa. A barnaszén nedvességtartalma csak 20-30 százalék, a feketekőszéné típustól függően fele-, harmadakkora a lignitének, kén pedig alig van bennük. A barnaszénben 0,3-0,4, a feketében 0,4-0,5 százaléknyi. Fél százaléknál magasabb kéntartalmú szén nem is hozható be az országba.