Hiába a karbantartások, folyamatosak az üzemzavarok a magyarországi erőművekben

Folyamatosan kisebb üzemzavarok színezik a magyarországi áramtermelést, ami azt is jelzi, hogy hiába a rendszeres karbantartás, javítás, az eszközpark öregszik. Az e hibák miatti termeléscsökkenésekből a felhasználók közvetlenül semmit nem éreznek, mert a rendszerirányító, a Mavir Zrt. az ágazat szereplőinek bevonásával kézben tartja a helyzetet: tartalékkapacitások beindításával, pótlólagos villamos energia bevonásával gondoskodik a villamosenergia-rendszer egyensúlyáról. Az általa végzett szabályozás – amire a nem várt termeléscsökkenés kezelésén felül több okból is szükség van – sok pénzbe kerül, de ebből azt a költséget, amely valamely erőmű hibájából keletkezik, ki is számlázza a társaság az erőműnek. (Pontosabban nem az erőműnek, hanem annak a mérlegkörnek, amelynek az adott erőmű a tagja, és amellyel a Mavir nettó elszámolásos kapcsolatban áll.)

Most például a Dunamenti Erőmű G3 blokkjának VII. és VIII. hagyományos, gázüzemű turbinája, valamint a Mátrai Erőmű egyik lignit- és biomassza-tüzelésű blokkjának gázturbinája áll napok óta üzemzavar miatt. Ez a Mavirnak abból az összesítéséből derül ki, amely a 100 megawattosnál nagyobb egységek nem tervezett kieséseit tünteti fel, de a társaság napi adatai között megtalálhatók a kisebb termeléskiesések is. A MET csoporthoz tartozó százhalombattai erőmű esetén egyébként a TMK elhúzódása, a mátrai MVM-leánynál pedig az iszapolóvezeték tömörtelensége a bűnös. E három blokk leállása együtt 628 megawattnyi teljesítmény kiesését jelenti. (Összehasonlításképpen: egy paksi blokk 500 megawattot jelent.)

Cikkünk megjelentése után A MET csoport e-mailben közölte lapunkkal, hogy az abban állítottal ellentétben „a Dunamenti Erőműben nincs üzemzavar. A G3 blokk (ide tartozik a VII. gázturbina és a VIII. gőzturbina) zavartalanul, az elvárások szerint üzemel. (...) A Dunamenti G3 blokk idén tavasszal egy hosszabb tervezett leálláson volt (85 nap) (...)"

A hibáért elnézést kérünk, a közölt adatot – ahogyan írtuk is – a Mavir honlapjáról idéztük.   

A kapacitáskiesésekről a Mavir mellett havonta hírt ad a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH), ha pedig Pakson kerül homok a gépezetbe, arról azonnal beszámol a Paksi Atomerőmű és az Országos Atomenergia Hivatal.

Néha több blokk, egyszerre is

Mindezekből összeáll az idei kép. Januárban a Paksi Atomerőmű 7-es egységét 4-én hajnaltól délutánig kellett javítani, a Mátrai Erőműben szintén a hónap elején esett ki kapacitás az üzemelő blokkoknál, továbbá tervezett karbantartás volt 21–24. között egy 200 megawattos blokknál. Kevesebb áramot adott január 9–11. között a Csepeli Erőmű, továbbá január 15–26. között a Kispesti Erőmű is.

Bár februárban 3,9 százalékkal esett a hazai áramtermelés, a MEKH összefoglalójában üzemzavarról nem, csak karbantartások soráról van szó, mégpedig Pakson, a Mátrában és a gázüzemű erőműveknél. Egy hónapra rá már 3,4 százalékkal több áramot adtak az ország erőművei, a karbantartások stafétabotját a Gönyűi és a Csepeli Erőmű vette át. Viszont a Mátrai Erőműben többször volt nem tervezett kiesés, amely jellemzően egy-egy blokkot érintett, mintegy 200 MW-tal. Március 22-én azonban több mátrai blokk is kiesett egyszerre (a III-as és a IV-es), ekkor 444 megawatt kapacitás veszett oda.

A karbantartások áprilisban a Dunamenti G3 blokkjában folytatódtak. Ezek máig tartanak, holott június közepén kellett volna zárulniuk. (Lehet, hogy volt részfeladat, amely lezárult határidőre, de ettől még időtúllépésben van a létesítmény.) A Paksi Atomerőmű 1-es gépegységében egy napig volt előre nem tervezett kiesés, április 24-én. Abban a hónapban lényegében nem változott az ország összesített villamosenergia-termelése, májusban viszont 2 százalékkal csökkent. Ugyanebben a hónapban a Dunamenti G3 karbantartása és a Paksi Atomerőmű nem tervezett kiesése volt a két legmeghatározóbb esemény.

A paksi kiesés irányította az importot

A MEKH 2021-es éves árampiaci összefoglalója szerint a hazai áramimport nagyságát leginkább a Paksi Atomerőmű termelése befolyásolja: a behozatal nagyjából annyival emelkedik, mint a kieső nukleáris kapacitás. (A naperőművek termelése kedvező időjárási feltételek esetén csúcsidőszakban mérsékli az importot, sőt, tavaly egyes órákban tavasszal és nyáron nettó exportpozícióba került Magyarország.) A Paksi Atomerőmű nukleáris egységei 2021-ben 90,4 százalékos kihasználtsággal termeltek, az órák 63 százalékában volt mind a négy blokk egyszerre elérhető. Harmincról 35 százalékra nőtt azon órák aránya, amikor legalább egy blokk nem állt rendelkezésre.

A Mátrai Erőmű lignitegységeinek éves tervezett karbantartását tavaly az alacsony fogyasztású tavaszi hónapok alatt és októberben végezték, de szükség volt további, nem tervezett javításra is. Az öt lignitblokkból jellemzően két 200 MW-os üzemelt, a harmadik ugyanilyen egység tartalékban állt. Emiatt a hatékonyabb 200 MW-os blokkok kihasználtsága 60 százalékra romlott.

A Gönyűi Erőmű az éves karbantartásán felül további kiesések miatt csak rövid ideig nem volt elérhető 2021-ben, így 315 napon át üzemelt. A kihasználtsága 62 százalékos volt a 2020-as 60 és a 2019-es 67 százalék után. A Dunamenti G3 blokkjának kapacitása azonban csak 290 napon állt rendelkezése és 248 napon termelt. A magasabb karbantartási igények miatt a rendelkezésre állása 48 százalékra esett (2020-ban 55, 2019-ben 47 százalék volt).