Végre építheti a két új paksi atomblokkot a Roszatom
Nyolc év múlva a két új paksi atomerőművi blokk is termelheti az áramot annak köszönhetően, hogy indulhat az építésük, miután az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) kiadta a több mint egy éve várt létesítési engedélyüket. Arról, hogy a 2030-as üzembe állításuk érdekében fel kell gyorsítani az előkészületeket, június végén Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Törökországban tárgyalt a kivitelező Roszatom vezérigazgatójával, Alekszej Lihacsovval.
Az üzembe helyezés eredeti időpontja 2024 és 2025 lett volna, először a megbízási szerződés uniós vizsgálata, majd a hazai engedélyezés elhúzódása miatt tolódott ki.
A 2029–2030-as átadásról a VG-nek Alekszandr Merten, a Paks II.-projekt vezetője, a fővállalkozó oroszországi ASZE vállalat alelnöke is nyilatkozott.
Az engedély kiadását Szijjártó Péter fontos mérföldkőnek nevezte a Faceebookon, és rámutatott, hogy hasonló projektek során több száz, több ezer engedélyt kell beszerezni, de ezek közül a most megkapott a leglényegesebb.
A több mint 400 ezer oldalas engedélykérelmet két éven keresztül vizsgálták magyar és nemzetközi szakemberek, mielőtt megadták a zöld jelzést.
„A létesítési engedély azt igazolja, hogy az új paksi atomerőművi blokkok építése a legmagasabb szintű és a legszigorúbb magyar és nemzetközi előírásoknak és követelményeknek is megfelel” – szögezte le, hozzátéve, hogy ezt tűzvédelmi, katasztrófavédelmi, környezetvédelmi és bányászati szakfelügyeleti jóváhagyások is kiegészítik.
Roszatom: a projekt a valós építési fázisba lép
A két korszerű, VVER-1200-as 3+ generációs atomerőművi blokk építési engedélyének megadására reagált a Roszatom is: közleménye szerint ilyen blokktípus először kapott létesítési engedélyt az Európai Unió területén. A létesítési engedély nyomán a Paksi Atomerőmű 5-ös és 6-os blokkjának megvalósítása aktív fázisába lép. A létesítési engedély kiadása arról tanúskodik, hogy az új atomerőművi blokkok megfelelnek a magyar és európai biztonsági normáknak. A Paks II. projekt korszerű automatizált aktív és passzív atomerőművi biztonsági rendszerekkel valósul meg, amelyek részeként kettős falú vasbeton védőépület (az ún. konténment), valamint zónaolvadékcsapda biztosítja, hogy ne kerülhessen a környezetbe az aktív zónából származó radioaktív anyag még egy rendkívül kis valószínűséggel bekövetkező nukleáris baleset esetén sem.
„A magyar partnerekkel hatalmas munkát végeztünk a terjedelmes engedélyezési dokumentáció összeállítása során. Az új magyar atomerőmű számára kiadott létesítési engedély az orosz VVER-1200-as technológia iránti nagyfokú bizalomról tanúskodik, amely technológia kiállta az idők próbáját és bizonyította biztonságos voltát és megbízhatóságát.
Meggyőződésünk, hogy a Paks II. Atomerőmű garantálja Magyarország energiafüggetlenségét csaknem egy évszázadra és közelebb viszi Európa országait a klímacélok teljesüléséhez” – hangsúlyozta Alekszej Lihacsov, a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern vezérigazgatója.
„A magyar hatóság, az OAH által az atomerőmű építési projekt számára kiadott legfontosabb engedélyek sora fontos lépést jelent a két legkorszerűbb és legbiztonságosabb 3+ generációs atomerőművi blokk közvetlen építésére való áttéréshez, amely egységek biztosítják Magyarország stabil és megfizethető elektromos energiával történő ellátását az évszázad végéig” – mondta Alekszandr Merten, a fővállalkozó ASZE Rt. alelnöke, az Atomerőmű építési projekt igazgatója.
Fix áras szerződés az atomblokkokról
A két, nyomottvizes típusú, 1200 megawattos egység építéséről 2014. január 14-én született meg a kormányközi megállapodás, akkor még 2023-as átadásról volt szó. Két hónapra rá aláírták azt a finanszírozási szerződést is, amely szerint az orosz fél legfeljebb 10 milliárd eurónyi orosz állami hitelt ad az 5. és a 6. blokk tervezéséhez, építéséhez és üzembe helyezéséhez. A beruházás költségeit korábban sok támadás érte amiatt, hogy kérdéses lehet a ráfordítás megtérülése. Bár e félelmet akkor is elemzés cáfolta, a kételyek a tavaly ősz óta elszabadult villamosenergia-árak miatt le is kerültek a terítékről.
Az viszont felmerülhet, hogy az energia- és egyéb kiadások számottevő növekedése megdrágítja projektet is, de tudni kell, hogy a fővállalkozó fix áras szerződést írt alá, vagyis, minden költségtúllépés a Roszatom leánycégét terheli.
A beruházást érintő vissza-visszatérő kifogás a majdani létesítmény hűtése, különös tekintettel arra, hogy a Duna vízszintje és hőmérséklete esetenként már a jelenleg is működő atomerőműnek is kihívást jelent, a klímaváltozás trendje pedig egyértelműen ront a helyzeten. Ám éppen emiatt – mint a VG korábban megírta – az új blokkok kiegészítő hűtőrendszert is kapnak.
Az előkészületek javában zajlanak
Attól nem kell tartani, hogy – mint például a szintén orosz kivitelezésű egyiptomi El Dabaa-i atomerőmű esetében – fél év is eltelik a létesítési engedély kiadása és az építkezés tényleges megkezdése között. Az előkészületek ugyanis például a korábban beszerzett, más tevékenységekre vonatkozó engedélyek birtokában folyamatosak, a közelmúltban megkezdődött a talajszilárdítás és a résfal-előkészítés.
Az ezekhez szükséges árkok, gödrök már jó öt méter mélyek lesznek, amikor szeptemberben valóban elindul a blokkok építése
– mondták lapunknak az ügyhöz közeli forrásból.
Külföldön sem nyílegyenes az út
Az említett El Dabaa kapcsán a napokban felhánytorgatta a Moderndiplomacy az egyiptomi építkezés többéves késedelmét és azt, hogy más afrikai Roszatom-beruházások sem az eredeti ütemterv szerint haladnak. Ezekre konkrét példát nem ír, de felsorol olyan országokat, amelyekből a Roszatom támogatásával sok diák tanul atomtechnológiát orosz egyetemeken. Ezek Algéria, Ghána, Egyiptom, Zambia, Kenya, Nigéria, Tanzánia, Uganda, Etiópia és Dél-Afrika. A cikk által hivatkozott tanulmány szerint a beruházások alapvetően a projektek előkészítetlensége miatt csúsznak.
A négy, egyenként 1200 megawattos, a majdani paksiakhoz hasonló blokkokkal tervezett El Dabaa építése ez év elején indult. Ez a legjelentősebb orosz-egyiptomi vállalkozás az Asszuáni-gát építése óta. Harmincmilliárd dollárba kerül, a költségek 85 százalékát orosz exporthitel fedezi. Átadását 2028–2029-re tervezik. A Roszatom épp tegnap jelezte, hogy a kivitelezéshez a Korea Hydro and Nuclear Power Co. (KHNP) szállítja a turbinagépházakat és azok berendezéseit. A megállapodás alapján a koreai vállalat összesen mintegy 80 épületet és szerkezetet épít az erőmű négy egységénél, valamint ezekhez berendezéseket és anyagokat szállít.
Most épp 34 atomblokkon dolgozik a Roszatom
Az afrikai csúszások kapcsán érdemes kiemelni, hogy – azonfelül, hogy a világon gyakorlatilag minden atomerőmű később épül fel a tervezettnél – a Roszatom 11 országban 34 atomblokk építésén dolgozik. Ennyire a finnországi projekt kiesése után van megrendelése, mellesleg az oda-vissza perekbe torkolló finn szerződésbontás mögött is az orosz előkészületek lassú mivolta állt a hivatalos indoklás szerint. Szintén ide kívánkozik, hogy
világszerte 2018 óta 24 új blokk építése indult, ezek felét a Roszatom építi.
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség adatai szerint 2018 óta globálisan 28 egység kezdte meg a működését, az összteljesítményük gigawattóra.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.