Fontos, de drága termékre vetnének ki extraprofitadót
A villamosenergia-rendszer (VER) egyensúlyának fenntartása szempontjából fontos, ezért viszont jó áron eladható termékre vetne ki az állam extraprofitadót a kormányinfón elhangzottak szerint. E termék neve kiegyenlítő energia, amelynek a kifizetése hatalmas teher, közvetlenül a rendszerirányító Mavir Zrt.-nek, közvetve a VER-egyensúly megbontójának, végső soron pedig természetesen a villamos energia felhasználójának.
A VER egyensúlya olyan esetekben billen meg, amikor a kereslethez képest túl sok vagy túl kevés áram termelődik, az utóbbit például üzemzavar vagy az időjárásfüggő erőművek, elsősorban a naperőművek egyenetlen működése okozza. Bár stratégiai jellege miatt a kiegyenlítő energia mindig is drágább volt a piacinál, az utóbbi árának tavaly őszi elszabadulása óta még többe kerül. A két termék ára közötti különbséget jól szemlélteti, hogy amikor az áram olcsó volt, sok hazai gázüzemű erőművet be sem indítottak – elsősorban e létesítmények alkalmasak a rendszerszabályozásra –, akkor viszont igen, amikor a VER egyensúlyának fenntartásához volt szükség pluszáramra.
Havi több tízmilliárdos pluszkiadásról van szó
Augusztusban – ez a rendelkezésre álló legfrissebb adat – a kiegyenlítő szabályozási költségei a júliusiról 26 százalékkal, 44 milliárd forintra nőttek a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) jelentése szerint, csak azért, mert emelkedett a pozitív kiegyenlítő szabályozási energia és a tartalékkapacitások ára. A hónap során többször is be kellett avatkozni a rendszer szabályozási képességének biztosítása érdekében. A MEKH kiemelte, hogy a pozitív irányú kiegyenlítő szabályozási energia átlagárának meredek emelkedése akkor már harmadik hónapja tartott, emiatt a szabályozásienergia-költségek 50 százalékkal emelkedtek.
Ha a szabályozási energiát eladó társaságok költségei az idén nem nőttek a termékük árához hasonló mértékben, akkor meglehetősen sokat nyerhettek azon, hogy részt vesznek a VER egyensúlyának fenntartásában.
Ennek alapján a kormány jó helyen nézett szét, amikor viszonylag könnyen jött, elvonható pénzt keresett. Igaz, ezt az érintett áramtermelők nyilván másképp látják, például azért, mert olyankor is vannak fenntartási költségeik, amikor a piaci körülmények miatt nem tudnak gazdaságosan termelni, ráadásul csak nagyon drága gázzal tudják táplálni az erőműveiket.
Foghatják a fejüket a gázüzemű erőművek tulajdonosai
A kiegyenlítő energiára kivetendő adó kulcsa a kormányinfón elhangzottak szerint az idén 10, jövőre 13 százalék, ami e két évben 40-40 milliárd forint költségvetési bevételt ígér. Tavaly a Gönyűi Erőmű fontos szereplője volt a szabályozási kapacitások piacának a MEKH 2021-es árampiaci összefoglalója szerint, a létesítmény egyébként az év 315 napján, összesen pedig magas, 62 százalékos kihasználtsággal működött. A Dunamenti G3-as blokkja a múlt évben kevésbé volt aktív szereplője a szabályozási piacnak.
Az alacsonyabb hatékonyságú, kombinált ciklusú gázüzemű erőművek (CCGT-k) jövedelmezősége a gázár emelkedése miatt negatív volt, számukra részben éppen az hozott pluszbevételt, hogy a kapacitásaikat lekötötték a szabályozási piac számára, és e piacra termeltek is.
E listán a Kelenföldi, a Csepeli, a Dunamenti G1 gázturbinák szerepelnek. Az elemzés a Csepeli Erőművet is a szabályozási piac fontos szereplőjének nevezte. A BERT-es (Budapesti Erőmű Zrt.) egységeknek is a szabályozási piac biztosított jövedelmezőséget a fűtési szezonon kívül. A gázmotorok márciustól októberig növelték a termelésüket, amiben szerepet játszhatott, hogy a távfűtési célú erőművek a szabályozási előírások miatt 2020-ban kedvező, rögzített árú szerződéssel jutottak gázhoz. Májusban Pletser Tamás, az Erste Befektetési Zrt. EMEA (Európa, Közel-Kelet és Afrika) olaj- és gázipari elemzője egyebek mellett azt mondta a Világgazdaságnak, hogy az energiakereskedőknél könnyebb megadóztatni az eszközökkel rendelkező energiacégeket, például az Alteót a kiegyensúlyozó, gázmotoros eszközén keresztül. Ugyanakkor a mostani, rendkívül volatilis környezetben éppen az Alteo szolgáltatására van hatalmas szükség. „Ha azt akarjuk, hogy instabilabbá váljon a magyar energiarendszer, akkor érdemes őket megadóztatni. Ha viszont azt szeretnénk, hogy inkább beruházzanak, akkor most kicsit nehezebb dolog az adóztatásuk” – mutatott Pletser Tamás.
Kissé erőfölényes lehetett a szegmens
A szabályozási piac árai egyébként már tavaly felhívták magukra a MEKH figyelmét. A hivatal eljárást is indított, miután úgy ítélte meg, hogy a termék 2021. márciusi és áprilisi drágulása nem volt összhangban a piaci fundamentumok alakulásával, és alapvetően a verseny korlátossága téríti el az árakat a hatékony verseny esetén jellemzőtől. Nem tartotta kizárhatónak, hogy az érintett piacon egy vagy több szereplőnek olyan piaci erőfölénye lesz, amellyel korlátozható vagy akadályozható a verseny. „Az adott piacra jellemző szabályok azt is lehetővé teszik, hogy ilyen helyzetben a kisebb szereplők is a versengő piaci árszint felett határozzák meg eladási áraikat” – írta a hivatkozott, 2021-es összefoglalójában. 2021 novemberében arra kötelezte a Mavirt, hogy biztosítsa az iparági határköltségen alapuló árazást azokban az órákban, amikor a piaci koncentráció magas szintje miatt vélelmezhetően nem hatékony a verseny.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.