Fűtés: a geotermia, az ipari parkok és a mezőgazdaság a terv fókuszában
Három fő területen kívánják elősegíteni a geotermikus energia fokozott, fűtési célú hasznosítását a küszöbönálló törvénymódosítások. Az első a távhőszolgáltatás – miközben ugyanis ma Magyarországon mintegy száz településen van távhőszolgáltatás, mindössze kilencen működik geotermikus távhőrendszer – mutat rá a módosítás előzetes hatásvizsgálatának összefoglalója.
Bőven vannak kihasználatlan hőtartományok
A távhőszolgáltatók teljesítménye nagyon magas, 110-130 Celsius-fokos előremenő és mintegy 70 fokos visszatérő hőmérsékletre van tervezve, ám a 70 fok alatti hőtartomány nagy része kihasználatlan marad, noha ezzel még kifűthető lenne egy korszerűbb épület. A geotermia zömében ezt a hőtartományt képes előállítani.
A másik fő terület az ipari parkok fűtése. Ezeknek a létesítményeknek a hőigénye jellemzően alacsonyabb a lakóépületekénél, 50 fok alatti. Az ipari parkokban a föld hőjének hasznosítására zömében új, zöld- vagy barnamezős beruházások esetén célszerű támaszkodni. Előny, hogy az ipari parkok ellátásában kevésbé helyhez kötött a geotermikus berendezések telepítése.
Fókuszterület a mezőgazdaság is, amely a hazai geotermikus energiának már jelenleg is több mint az egyharmadát használja el az üvegházak fűtésére. Jelentős az új beruházások iránti külföldi érdeklődés is.
Az új beruházások helyszíne viszonylag könnyen hozzáigazítható a geotermikus erőforrások közelségéhez. A geotermikus lehetőségek kihasználásával 2030-ra akár évi 1-1,5 millió köbméterrel is csökkenhet a magyarországi földgázigény az összefoglaló szerint, ami egyben a gázimportnak való kitettség csökkenését is jelenti.
A kinyert vizet továbbra is vissza kell sajtolni
A cél érdekében több ponton kiegészülne a bányászatról, illetve a vízgazdálkodásról szóló törvény, de például a visszasajtolásra vonatkozó szabályok nem változnak a felszín alatti vizek és a geotermikus potenciál védelme érdekében. Bekerül viszont a bányatörvénybe, hogy a geotermikus energia a bányafelügyelet engedélye alapján kutatható. Az engedély kérelméhez mellékelni kell a kutatási munkaprogramot, és pénzügyi biztosítékot kell nyújtani. A kutatási időszak legfeljebb négy év lehet, amely az engedélyezett időszak felével egy alkalommal meghosszabbítható. Ha a bányavállalkozó önhibájából késik az engedélyben meghatározott feladatai időarányos részének elvégzésével, akkor a bányafelügyelet visszavonja a kutatási engedélyét. A tervezett módosítás részletezi geotermikus védőidom kijelölésének mikéntjét, geotermikus energiát ugyanis csak e védőidomon belül, azaz a földkéreg e célra elhatárolt részéből szabad vételezni. Geotermikus védőidomként olyan térrészt lehet kijelölni, ahol az adott technológiával legalább 25 évig kinyerhető a tervezett mennyiségű geotermikus energia. A közelmúltban Palkovics László még technológiai és ipari miniszterként azt mondta, hogy a kormány az energiaátmenet, ellátásbiztonság és megfizethetőség érdekében az összes energetikai ágazatot érintő programot dolgozott ki, amely az évtized végéig összesen 16 milliárd euró beruházást tartalmaz.
Mindazonáltal nem jogszabályváltozásra, hanem pénzre és jól működő támogatási rendszerre van szükség a hazai geotermia fellendítése érdekében Szita Gábor, a Magyar Geotermális Egyesület elnöke szerint.
Földhős településfűtés, mégsem távhőellátás, mi az?
A szakember a Világgazdaságnak rámutatott, hogy van egy nagyon fontos terület, amelyet nem említ a kormány jogszabály-módosítási tervezete, mégpedig a települési geotermikus hálózatoké, amelyek köz- és lakóépületek fűtését szolgálják. Ezek műszakilag nagyon hasonlítanak a távhőellátáshoz, de nem minősülnek távhőszolgáltatásnak.
Ezek a geotermikus rendszerek egyébként vagy a nulláról, vagy már valamilyen alapról indultak a 2005 és 2011 közötti harmadik hazai geotermikus fejlődési hullámban. Sikertörténetek voltak, de a folytatáshoz szükség lenne a támogatásukra.
Mintegy húsz ilyen hálózat működik az országban, a legnagyobb a veresegyházi, ahol már hat termálkutat használnak.
Vannak olyan hazai városok, amelyekben a geotermikus energia távfűtésen keresztül hasznosul, például Szentesen, Hódmezővásárhelyen, Makón, Csongrádon, Vasváron, Győrben, Miskolcon, Szegeden. A további fejlesztések legnagyobb akadálya, hogy a távhőtörvény hatálya alá tartozó távhőtermelés és távhőszolgáltatás hatósági áras, az árképzésük költségalapú. Amikor ezen zömmel fosszilis alapú, monopolisztikus termelők, szolgáltatók mellett megjelenik egy geotermikus alapú szolgáltatás is, az versenyhelyzetet teremt számukra.
A geotermikus szolgáltatók nem járnának jól, ha bekerülnének a távhőtörvény hatálya alá, hiszen akkor nekik is hatósági árat és 4,5 százalékos eszközarányos nyereséget határoznának meg, de ilyen feltételekkel nem lenne érdemes működniük.
Szita Gábor szerint a tervezett jogszabály-módosítás másik területén, az ipari parkok geotermikus hőellátása alapvetően jó ötlet, több helyen működik is, de itt is szükség lenne támogatásra. A geotermikus energia legnagyobb felhasználója, a mezőgazdaság helyzete pedig ebből a szempontból rendben van.
Mellélőhetett a támogatási gyakorlat
A szervezet egyébként már évekkel ezelőtt felhívta a figyelmet, hogy segíteni kellene a geotermia hazai hasznosítását. Egy 2017-es közleményében aggódását jelezve írta például, hogy bár a termálvizek energetikai hasznosításának hat évtizedes gyarapodását 2013-ban megtörte a pályázati lehetőségek elmaradása. „2013 eleje óta alig jelent meg érdemleges felhívás, illetve a benyújtott pályázatokat hosszú ideje nem bírálják el. Ugyanakkor különböző csatornákon bizonyos projektek továbbra is hozzájutnak akár jelentős összegű vissza nem térítendő forrásokhoz, viszont ezen projektek előkészítése, tervezése, a lehetséges kockázatok felmérése, értékelése és kezelése nem megfelelő.
Ez a hibás támogatási gyakorlat több ízben vezetett sikertelen hévízfeltáráshoz, illetve rosszul vagy egyáltalán nem működő berendezések létesítéséhez
például Kiskunhalason és Nagyszénáson.”
Tavaly ősszel az elszabadult energiaárak kapcsán felhívta a figyelmet az egyesület a geotermikus energia által nyújtott energia- és árbiztonságra, valamint a vidékfejlesztésben betöltött pozitív szerepére. A geotermikus energia felhasználását csak nagyon kis mértékben befolyásolja az energiaárak elszabadulása, és egyáltalán nincs kitéve a különböző geopolitikai és egyéb kártékony világgazdasági folyamatoknak. A geotermikus energia a felhasználóknak helyben áll a rendelkezésükre.
Budapesten bőven van lehetőség
Kelenföld, Kispest és Újpest gázalapú távfűtő központjainak gázfelhasználását 30-50 százalékban kiválthatná termálvízalapú fűtés, Rákospalotán az egészét – ezt már bő két éve megállapította a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH). Felmérése alapján jók a főváros geotermikus adottságai, a hévizekkel való gazdálkodást pedig megkönnyítené a hévforrások egységes védőterület-kijelölése. Sekély hőszivattyús fűtő-hűtő rendszerek egyedi lakóházak, társasházak és lakóparkok ellátására a város számos részén használhatók.
A fatüzelés gyenge hatásfokú, a pellet jobb, de drágább
A közelmúltban energetikai szakértők, a fűtési szakma képviselői számoltak be a gázalapútól eltérő fűtési megoldásokról. Az épületgépészettel foglalkozó Wavin Magyarország a fatüzelés kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy a tűzifa vásárlására most állami támogatás is jár, ám a fatüzelés rossz hatásfokú, a kémény takarítása pénzbe kerül, a hamut el kell takarítani, a tüzelőt pedig még hasogatni és szállítani kell. Bár a cég közleménye nem tér ki rá, a piaci adatok szerint az energiaválság fenyegetettségében így is nagyon keresetté vált a cserépkályha, a vegyes tüzelésű kályha, de még a hőtárolós kályha is. Kapós a Toldi öntöttvas kályha, de még a német öntöttvas kályha is.
Az olajkazán mellett sem hoz fel sok érvet a cég: az olaj égetésekor jellegzetes, erős szag keletkezik, az olaj korma sokkal hamarabb és vastagabban rakódik le a kémény belsejében, mint a fáé. Az olaj nem is lényegesen olcsóbb a gáznál, és a tárolása is körültekintést igényel.
Ezeknél jóval tisztább megoldás az összepréselt faforgácsból készült fapellet vagy fabrikett tüzelése, de a fánál többe kerül, vagyis az előbbieknél jobban emeli a rezsit, a pellettel való fűtés pedig kifejezetten nagy helyigényű a tárolás és maga a nagyméretű kazánnal való tüzelés miatt is. Ügyelni kell, hogy a pellet a tárolás során száraz maradjon.
Mennyire népszerűek az elektromos fűtőberendezések?
A légkondicionáló használata lényegében elektromos fűtést és hűtést jelent, kényelmes, és az áram most olcsóbb a gáznál. Ám viszonylag lassan melegíti fel a környezetét, a levegő befúvása huzatérzetet okoz, a levegőt szárítja, felkavarja a lakásban található port, és akár legionella betegséget is okozhat. Ide kívánkozik azonban, hogy kiegészítő elektromos fűtésre használható fali hősugárzó, fűtőpanel vagy olajradiátor is. Ám, mint a VG is rámutatott, a tél közeledtével, de a gáz drágulása miatt is megugrott az elektromos fűtőberendezések iránti kereslet, és persze felfelé tartanak e termékek árai is.
A felületfűtés igényel egy egyszeri beruházást – írj a Wavin –, például hőszivattyú, kondenzációs gázkazán, folyadékhűtő telepítését, ám ezek mindegyikének lényegesen alacsonyabb az energiaigénye a gázzal való fűtésnél vagy a légkondicionáló üzemeltetésénél, és rendszeres karbantartást sem igényel. Ráadásul a hőszivattyú H tarifával, azaz a megújuló energiaforrásokra érvényes kedvezményes áramtarifával működtethető.
A hazai tűzifahelyzetről a közelmúltban Toldi Ottó, a Klímapolitikai Kutatóintézet munkatársa beszélt a Világgazdaságnak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.