Megszólalt a Roszatom: kapnak egy atomerőművet az aranybányák

Világszerte számos helyen van terítéken kis és közepes méretű moduláris atomreaktorok építése a speciális helyi igények kiszolgálására. Ilyen igény lehet, ha valahol úgy van szükség nagy mennyiségű áramra, hogy nincs érdemi helyi energiatermelés, illetve ha az országos villamosenergia-hálózattal való összeköttetés létesítése gazdaságtalan. A Világgazdaságnak a kis reaktorok fejlesztéséről az orosz Roszatomhoz tartozó Rosatom Overseas elnöke, Jevegnyij Pakermanov adott interjút.

A világ első úszó atomerőműve már több mint három éve működik. Milyenek az üzemeltetés tapasztalatai?

A létesítmény kereskedelmi üzeme 2020-ban kezdődött. Ezen idő alatt a szigetüzemben működő atomerőművet hozzáigazítottuk a villamosenergia-rendszerhez. Egy ilyen új berendezés üzemeltetése mindig tartogat kihívásokat. Tekintetbe véve a sarkvidéki körülményeket, és konkrétan Pevek város földrajzi, klimatikus, illetve a bioszférát érintő adottságait, az úszó atomerőmű működésének finomhangolására volt szükség. Tökéletesíteni kellett az atomerőmű működési algoritmusait, illetve szinkronizálni az atomerőművet a városi infrastruktúrával. Tavaly a Csukcs-félszigeten lévő Pevek már teljes egészében az atomerőműben termelt hőenergiát használta fűtésre. Ez év januárjának végéig 500 millió kilowattóra áramot termelt az atomerőmű.  

Bezárták-e a Pevek városát korábban árammal és hővel ellátó Csaunszkaja széntüzelésű erőművet, miután átadták a Lomonoszov Akadémikus úszó atomerőművet, vagy meghagyták tartalékban arra az esetre, amikor cserélik az atomerőmű üzemanyagát, illetve karbantartják a létesítményt?

A Csaunszkaja széntüzelésű erőmű technológiai minimumterheléssel üzemel, fokozatosan csökkentették a teljesítményét, ma lényegében csak tartalék erőműként szerepel. Az úszó atomerőmű reaktorában az idén tervezik az első üzemanyagcserét. Miután két reaktorral működik az úszó atomerőmű, a csere idejére elég az egyik reaktort leállítani. A kiégett fűtőelemeket a fedélzeten lévő tárolóba helyezik át, a városban semmilyen, a nukleáris biztonságot érintő munkálatot nem végeznek. Az üzemanyagcserével egy időben elvégzik a szokásos, terv szerinti karbantartást is.

Hol tart a Jakutföldön tervezett első orosz szárazföldi kis moduláris reaktorokkal tervezett atomerőmű építése, amely majd árammal látja el a terület aranybányáit?

Tavaly a hatóság jóváhagyta az atomerőmű környezeti hatástanulmányát, a létesítési engedélyét erre az évre várjuk. Tart az atomerőmű tervezése, folynak az építkezés előkészületei, készül az építőmunkások szálláshelye, és egyéb infrastruktúraberuházások zajlanak. A zord téli időjárás ellenére – itt télen tartósan mínusz 40 fok alatt van a hőmérséklet – folynak az előkészületek, tartjuk az ütemtervet, 2028-ban tervezzük az atomerőmű üzembe helyezését.

A jakutföldi atomerőmű üzemeltetése miben tér majd el a csukcsföldiétől?

A jakutföldi kis moduláris reaktorokkal épülő atomerőmű az atomjégtörőkőn már bevált és ezért referenciákkal rendelkező, azon RITM–200-as reaktorokkal épül, amelyek típus a legújabb generációhoz tartoznak, és amelyek tervezésekor már figyelembe vették a fukusimai atomerőművi baleset utáni, a korábbinál szigorúbb biztonsági követelményeket. Ezen reaktorokkal az atomjégtörőkön már többéves tapasztalat gyűlt össze a zord északi-sarki üzemeltetési körülmények között. Már hat ilyen reaktor működik az orosz atomjégtörők legújabb generációjához tartozó hajókon. Természetesen egy szárazföldön használt reaktort másképp kell tervezni, műszaki adottságait a szárazföldi üzemeltetéshez kell igazítani. Ezért a reaktor típusjelzése is különbözik. A RITM–200N esetében az N betű az orosz „szárazföldi” jelző rövidítése. Ezek a reaktorok 55 megawatt elektromos teljesítményűek. Ezzel szemben a Lomonoszov Akadémikus két KLT–40-es egysége a RITM–200-as széria előtti reaktornemzedékhez tartozik, és 35 megawattos. Mindkét típus teljesen biztonságos a reaktor teljes integráltságának, illetve a többszintű biztonsági rendszereknek köszönhetően. Ezek a rendszerek megakadályozzák egy nukleáris baleset bekövetkezését, illetve sugárzó anyagnak a légkörbe kerülését.

Hány év a tervezett üzemideje a jakutföldi blokkoknak, mikor esedékes az első üzemanyagcseréje és a karbantartása?

A kis moduláris reaktorral szerelt atomerőmű tervezett üzemideje hatvan év, amely nyolcvan évre meghosszabbítható. Üzemanyagciklusuk különbözik az ütemezetten érkező, friss üzemanyaggal működő atomerőművekétől. Ezek egy feltöltéssel öt-tíz éven át működnek az üzemeltetés feltételeitől függően. Ez különösen fontos a sziget üzemmódban a távoli, nehezen megközelíthető helyek elektromos energiával való folyamatos ellátása szempontjából.

Éppen ezért kiépül majd valamilyen elektromos hálózat az atomerőmű körül, vagy az teljesen sziget üzemmódban fog működni?

Az atomerőműből a fogyasztókhoz elektromos távvezeték juttatja majd el az áramot. A felhasználók, a bányavállalat üzemei, illetve a helyi intézmények közvetlenül kapják majd az áramot az atomerőműből. A térség nincs összekötve az egységes orosz energiarendszerrel, ezért abba értelemszerűen nem is táplál áramot, azaz ténylegesen sziget üzemmódban fog működni.

Létesül majd valamilyen tartalék kapacitás vagy a friss üzemanyag berakása, illetve a reaktorok karbantartása során a másik reaktor helyettesíti az éppen nem működőt?

A kis moduláris reaktorok tartalék energiaforrásaként dízelgenerátorok szolgálnak. Azoknak az erőműveknek az esetében, mint amilyenek a most épülő jakutföldi blokkok is, a két egység közül az egyik mindig a másik tartaléka.

Honnan lesznek szakemberek az atomerőmű üzemeltetéséhez Uszty-Kujga településen?

Az első időkben váltásokban dolgozik az üzemeltető személyzet, később viszont az a terv, hogy állandó személyzet működtesse az atomerőművet.    

Miként hat majd a működő atomerőmű a környezetére, illetve milyen lesz a gazdasági hatása a térségre?

Egy olyan nagyszabású és magas műszaki színvonalat képviselő projekt építése, mint egy atomerőmű, biztosítja az adott térség energetikai függetlenségét, és növekszik az ott élők jóléte is. Az atomerőműnek köszönhetően ezer munkahely keletkezik, az üzemeltetéséhez pedig mintegy hatszáz szakemberre lesz szükség. A projektnek köszönhetően fejlődik a helyi szociális szféra, a közlekedési infrastruktúra. 

Oroszország egyik legnagyobb aranylelőhelye a Kjucsusz kiaknázásához legalább 35 megawatt elektromos kapacitásra van szükség. Az orosz szövetségi és a helyi hatóságok ezért egy nyersanyagklaszter létrehozásáról állapodtak meg 2022 őszén. A kis moduláris atomerőmű kulcsfontosságú Jakutföld számára, és évtizedekre biztosítja majd a térség stabil és környezetbarát energiaellátását. Miután moduláris erőműtípusról van szó, az energiaigény növekedésével újabb blokk vagy blokkok állíthatók üzembe.

A kis moduláris (SMR) technológia fejlesztésével a világ több országában is foglalkoznak. Általánosságában miben különböznek ezek az orosz típusoktól?

Amíg ezt a technológiát a világ más országaiban még csak fejlesztik, de van, ahol csak papíron léteznek, a Roszatomnak már működő referenciája is van. Mindenekelőtt a RITM–200-as típusról beszélnék, amely megbízható és biztonságos technológia, ezt többévnyi északi-sarkvidéki üzemeltetés is igazolja. Elképzelhetik, milyen kolosszális terhelésnek vannak kitéve az atomjégtörők reaktorai, amelyeknek folyamatosan és jelentős mértékben változtatják a teljesítményét a jégviszonyok függvényében az akár kétméteres jégtorlaszok leküzdése közben. Működés közben jelentős vertikális és horizontális gyorsulásoknak vannak kitéve ezek a reaktorok, amelyek biztonsága nagyon magas fokú. Vannak egyébként más orosz fejlesztések is, amelyek szintén megtalálhatják a megrendelőiket. Ilyen például a Self-M kis moduláris reaktor, amely a RITM típusnál kisebb, 10 megawattos.

Használnak az orosz SMR-ek gyártásához nyugati alkatrészeket, illetve technológiát, vagy teljesen saját fejlesztésekről, berendezésekről van szó?

A kis és közepes teljesítményű moduláris reaktorokhoz túlnyomó többségében orosz technológiát, illetve berendezéseket használunk. Az összes kritikus fontosságú alkotórészük orosz gyártmányú.