Újabb csatatér: uniós huzavona nehezíti a magyar erőművek építését

Leginkább tagállami hatáskörben, de legalábbis jelentősen könnyített európai uniós eljárással kellene engedélyezni azokat a kapacitásmechanizmusokat, amelyek megkönnyítenék a növekvő fogyasztási igényeket kiszolgáló, új erőművek létesítését – szorgalmazza a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH). A kapacitásmechanizmusok az ellátásbiztonság érdekében alkalmazott szabályozói beavatkozások, de a szükségességükről évek óta vita folyik az Európai Unióban.

Ám vannak szakértők, akik vitatják ezeknek a beavatkozásoknak a hatékonyságát, mások az árampiac ilyen módon történő torzítását nehezményezik. A kapacitásmechanizmusok mellett szóló érveket Ságvári Pál, a MEKH stratégiai és nemzetközi ügyekért felelős elnökhelyettese sorolta fel az Energiaszabályozók Európai Tanácsa (CEER) és az Energiaszabályozók Európai Uniós Együttműködési Ügynöksége (ACER) villamos energiával foglalkozó munkacsoportjainak minapi ülésein. A hivatal által közzétett hír szerint egyebek mellett arról beszélt, hogy minden tagállamnak meg kellene adni azt a jogot, hogy az indokolt – például az előre jelzett téli csúcsfogyasztási – igényeinek ellátása mértékéig saját hatáskörben működtessen kapacitásmechanizmust. Ez kiemelten indokolt azon tagállamok esetében, amelyek – mint Magyarország is – az uniós szinten előírt rendszer-összekapcsoltsági célszámokat (2020-ban 10 százalék, 2030-ban 15 százalék) már jelenleg is többszörösen túlteljesítik, vagyis határkeresztező átviteli kapacitásuk meghaladja a fogyasztási csúcsigényüket.

Bár a kérdés magyarországi fontosságára most az új erőművi blokkok tervezett építése irányította rá a figyelmet, a kapacitásmechanizmusok szükségességének ügye hosszabb ideje terítéken van a MEKH-nél is. Ugyanerről a kérdésről Ságvári Pál például bő egy éve is tartott előadást az ACER rendezvényén.

Indokolt esetben

„Az, hogy adott ország hogyan tartja egyensúlyban az áramrendszerét, a műszaki mellett szabályozási és versenyügyi kérdés is. Az e célt szolgáló úgynevezett kapacitásmechanizmus általános rendszerének résztvevői – termelők, fogyasztók, tárolók – nemcsak a szolgáltatásukért kapnak pénzt, hanem a puszta rendelkezésre állásukért is” – írta 2019-es piacszerkezeti elemzésében Csermely Ágnes, a hivatal piacfelügyeleti és ellenőrzési főosztályának vezetője. Rámutatott, hogy míg az általános kapacitásmechanizmus javítja az üzemelő erőművek jövedelmezőségét, a stratégiai tartalék e hatása alig érződik. Ugyanakkor a mechanizmus jövedelmezőségi előnyhöz juttatja a rendszer résztvevőit a rendszeren kívüliekkel szemben, ami ütközik az egységes európai villamosenergia-piac célmodelljével. Ezért csak akkor vezethető be a kapacitásmechanizmus, ha az adott tagállam már mindent megtett a piaci torzítások felszámolására, mégis maradtak ellátásbiztonsági kockázatok.

Már sok európai ország lépett  

Szintén 2019-ben minisztériumi megbízásból a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) is megvizsgálta, hogy 2030-ig, különböző erőműépítési változatok mellett milyen szabályozási környezet ígérné a legnagyobb ellátásbiztonságot. Kitér rá, hogy az Európai Bizottság határozottan elutasítja a kapacitásmechanizmusok szükségességét, és alkalmazásukat szigorú feltételekhez köti, ennek ellenére már 2019-ben tizenkét tagállam alkalmazta, és továbbiak tervezték a bevezetését. 

Magyarország öt erőművi blokk építésére készül, mindegyik mögött állami vállalat állna. A Pakson létesítendő egy-egy 1200 megawatt teljesítményű nukleáris egység a meglévőnél jobban szabályozható lenne, igaz, egy atomerőművet gazdaságosabb folyamatosan, nagy kihasználtsággal működtetni. Épülne továbbá a mátrai erőmű területén egy 650 megawattos, és a Tiszai II. területén két 500 megawattos gázblokk. Jó szabályozhatóságuk, gyors indíthatóságuk miatt leginkább a gázerőművek használhatók a villamosenergia-rendszer egyensúlyának fenntartására.