Valami készülődik a magyar–ukrán áramkereskedelemben

Ukrajna kész közös aukciókat szervezne a szomszédos országok rendszerirányítóival annak érdekében, hogy az uniós elvárásoknak megfelelően váljanak kioszthatóvá az áram ki- és behozatalára használt hálózati kapacitások. Keleti szomszédunk rendszerirányítója, az Ukrenergo egyelőre egymaga osztja ki a kapacitásokat, de ez nem felel meg az uniós előírásoknak, egyben a magyarországi rendszerirányító szempontjainak sem.

Lépések ólomlassúsággal

A határkeresztező kapacitások első közös kiosztása az ukrán–román határt érinti, és október második felében kerül rá sor. Az ehhez szükséges napi és hosszú távú aukciók szabályait már kidolgozták. 

A közös aukciókra az ukrán állami energia- és közműhatóság (NCRECP) egy 2020-ban született határozatban utasította az Ukrenergót, amely az előkészületekről 2022. június 17-én egyeztetett Szlovákia, Magyarország és Románia átvitelirendszer-üzemeltetőivel (TSO). A találkozón a TSO-k megállapodtak az ukrán határokon lévő államközi hálózatok kapacitásának közös, koordinált elosztásáról a Joint Allocation Office (JAO) elektronikus aukciós platformja alapján. Később a lengyel TSO csatlakozott ehhez a döntéshez. Az ukrán és a román TSO ezenfelül arról is megegyezett, hogy közösen osztják el a két ország határán lévő hálózatok kapacitását, mégpedig az Ukrenergo elektronikus aukciós platformján. Ehhez a döntéshez később a moldovai TSO is csatlakozott.

Az allokációs platform kezelője csütörtökön bejelentette, hogy megindította a konzultációt az ukrán határokon történő rövid távú szállításokhoz szükséges kapacitások elosztásáról. Lépését az Európai Energia-nagykereskedők Szövetsége (EFET) üdvözölte, de voltak kifogásai is. A JAO ugyanis az ukrán–lengyel, az ukrán–szlovák és az ukrán–magyar határon készül közös aukcióra, de az ukrán–románon, az ukrán–moldávon és a román–moldávon nem. Ezért az EFET felszólította, hogy ezeket a határokat is vegyék figyelembe a közös aukciók szervezésekor.

Minden partnernek jár a napi kapacitás

Az EFET azt is nehezményezte, hogy az ukrán fél napi kapacitást csak a lengyel, a magyar és a szlovák határán osztott ki, ez a lépés pedig aláássa a napi átviteli jogok értékét. Ezért a szervezet felszólította az átvitelirendszer-üzemeltetőket, hogy foglalkozzanak minden lehetséges korláttal, és minden határon szervezzenek napi aukciót.  

„Szlovákiába és Moldáviába jelenleg is szállít áramot Ukrajna a hivatalos uniós statisztikák szerint, a baj az, hogy nem tudjuk, milyen állapotban van az ukrajnai áramrendszer” – válaszolt a Világgazdaságnak a fenti hír kapcsán Balogh József energiaszakértő. Azért tudunk keveset, mert az ukrajnai háború kitörése után Ukrajna biztonsági megfontolásból leállt számos, elsősorban az energiatermelésre vonatkozó adatközléssel. 

Magyarország az említett közös aukció hiánya miatt ellenállt az Ukrajnából történő áramimportnak – idézte fel a szakember. Az uniós előírás szerint ugyanis egy határon csak egy aukció tartható, vagyis nem fogadható el, hogy a kapacitásokat egyedül az ukrán fél ossza ki, a szomszédos TSO bevonása nélkül. Lengyelországba is ugyanebből az okból nem tudnak exportálni az ukránok, holott abba az irányba megindult tavaly a kivitelük.

Nem tudni, honnan kap lökést az áramkereskedelem

Ráadásul a legfontosabb kérdésre, arra, hogy az ukrán aukciós terv mennyiben jó hír a hazai áramkereskedők számára, Balogh József nem tudott sok jót válaszolni. „Még azt sem tudjuk, hogy a közös aukció után az ukránok exportálni akarnak-e Magyarországra, vagy importálni innen. Ez a bizonytalanság pedig tovább növeli azt a zűrzavart, ami miatt nem tudható, hogy hogyan alakul majd a villamos energia ára a magyar HUPX-en. Nem tudjuk, hogy áramtöbblet lesz-e, vagy hiány, mert a hatalmas Ukrajna esetleg minden áramot kiszív az országból. Mindennek a tetejébe a 2024-es dátum alapján Magyarország egyébként is a by the way listán van az ukránoknál.”