Gázimport: Magyarország hatalmas pofont kapott Bulgáriától

Az Oroszországból Bugáriába érkező, illetve a területén keresztül más országokba tranzitált földgázt megawattóránként 20 levás energia-hozzájárulás sújtja a bolgár parlament által szeptember 28-án elfogadott, és a bolgár közlönyben most megjelent törvény szerint, amely október 13-án lépett hatályba. A döntés kiterjed az orosz eredetű cseppfolyós földgázra (LNG) is.

Fellépett a magyar kormány

A plusz teher hatalmas voltát jól jelzi, hogy azon a napon, amelyen a törvény megszületett, a magyar CEEGEX-en a földgáz másnapi ára 38,55 euró volt megawattóránként, míg a referenciaára 38,76 euró, vagyis ennek a mintegy 39 eurónak a 20 levás energia-hozzájárulás (átszámolva) a negyede. Ez óriási mértékben megemelheti a magyarországi gázárakat, hacsak nem talál a fő importőr, az MVM CEEnergy Zrt. valami kiutat. Nem véletlen, hogy az ügyre már tegnap reagált Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, a bolgár lépést a magyar–orosz energetikai együttműködés ellehetetlenítési szándékának minősítve. A jogszabályt tisztázatlan hátterűnek és egyelőre nehezen megérthető tartalmúnak nevezte, de a lényegét közzétette: 

Ezért a magyar kormány kapcsolatba lépett a bolgár és a szerb vezetéssel (A bolgár döntést Szerbiát importőr és tranzitáló országként is érinti – a szerk.), és lépéseket tesz azért, hogy Bulgária ne alkalmazhasson olyan törvényeket, amelyek nehéz helyzetbe hoznák hazánkat és Szerbiát.

Mindazonáltal a bolgár lépés annyiban nem lehetett meglepő, hogy a törvénytervezetről már szeptember közepén lehetett hallani. Az általa kimért csapáson továbbá valamennyit enyhít, hogy Magyarország másik útvonalon, Ausztrián át is hozzájuthat az orosz gázhoz. Annak az útvonalnak a kapacitása azonban aligha elég a teljes magyar igény továbbítására, ráadásul kérdés, hogy a cső kapacitásából ténylegesen mekkora szabad, illetve, hogy a magyarországi gázinfrastruktúra mennyi plusz gáz fogadására képes nyugat felől.    

Nagyobb lendületet kap a gázmosás

A bolgár döntés várható következményeiről a Világgazdaság Balogh József energiapiaci szakértőt kérdezte. Értékelése szerint:

• A bolgár lépés megmutatja, milyen nagy kiszolgáltatottságot jelent, ha az olaj- vagy a gáz behozatala döntően egyetlen útvonalon történik.
• Az is kiderült, hogy az energiaszállításban a geopolitikai mellett (sérülhet, felrobbanhat a vezeték) számolni kell az úgynevezett szabályozási kockázattal is. E kockázatot jól szemlélteti a bolgár törvényhozás mostani lépése, ami nem is volt előzmény nélküli: az olaj tranzitdíját Ukrajna és Horvátország már megemelte.    
• Piaci vélemények szerint a bolgár kormány az orosz gáz ilyen módon történt megdrágításával akarja versenyképessé tennie az LNG-t (természetesen az orosz eredetű kivételével), amely például Görögországon át érkezik.
• A döntés nagyon jól jön a török és az azeri eladóknak, mert a bevonásukkal lendületet kaphat az orosz gáz „mosása”.

A szakértő furcsállta a törvény hatályba lépésének október 13-i dátumát, hiszen a gázkereskedelemben jellemzően a gázév október 1-jei kezdetéhez időzítik a nagy súlyú döntéseket.

Kegyelemdöfés a Lukoilnak

Több olyan paragrafusa is van az új törvénynek, amely az orosz ellenőrzésű, helyi Neftochim finomítót sújtja. Az orosz olajjal való kereskedés bizonyos korlátozásán túl például a Bulgáriába érkező orosz olaj ára ezentúl nem lehet alacsonyabb az orosz olaj Platts-áránál. 

Egy másik megszorítás, hogy a 2024. október 1-je után a bulgáriai olaj- és olajtermékkészletek 100 százalékát belföldi tárolókban kell tartani. (Nyilván most is csak a Lukoil tárol külföldön.)  

Végül a Lukoil Neftohim Burgas finomítónak fokozatosan át kell állnia a nem orosz eredetű olaj feldolgozására, ez a terv egyébként már augusztus óta ismert. Ez év végére az orosz olaj arányát már 80 százalékra kell csökkentenie, jövő március 31-ig 75 százalékra, június 30-ra 50 százalékra, szeptember 30-ra 25 százalékra, míg a megtermelt üzemanyagok forgalma nem haladja meg az elmúlt 5 lezárt pénzügyi év átlagát.