Az előzetes közlések alapján a kormány szerdán olyan döntést hoz, amelynek eredményeként olcsóbb lesz az üzemanyag. A benzin literje ma átlagosan továbbra is 650 forintba, a gázolajé 8 forintos csökkenéssel 639 forintba kerül a Holtankoljak szerint.
Nem ilyen az egészséges üzemanyagpiac
Az autósok nyilvánvalóan üdvözlik a beígért állami beavatkozást, remélve egyúttal, hogy az intézkedés nem kényszerít ki egyúttal további, kínálatszűkítő intézkedést, vagy a beavatkozástól látszólag független, de az ellátást szintén korlátozó eseményt. A 2021–22-es ársapkás időszakban ugyanis bőven volt ilyen:
- maga az állam korlátozta a tankolásra jogosultak körét,
- az állam felső határt szabott a tankolható mennyiségnek,
- folyt a százhalombattai finomító karbantartása, javítása (ahogyan most is),
- maguk a forgalmazók is kénytelenek voltak mennyiségi korlátokat bevezetni,
- további európai finomítókban is jelentkezett műszaki probléma,
- a hazai nagykereskedők nagyon lecsökkentették, vagy le is állították az üzemanyag-importjukat.
Mindezek következtében megcsappant a kínálat, a helyzetet pedig 2021 végén még pánikvásárlások is rontották. Viszont, aki hozzáfért az üzemanyaghoz, annak literenként csak 480 forintot kellett fizetni, miközben a a 800 forintot ostromolta.
Egészségtelenül rendeződött át a benzin kereskedelme
Ám ennek nagy ára volt. Mivel a benzin és a gázolaj kis- és nagykereskedelmi ára ugyanakkora volt, eltűnt a kiskereskedők árrése. Ezt a piac erősebb, nagyobb szereplői a tartalékaikra támaszkodva úgy-ahogy elviselték, a kisebbek viszont az ellehetetlenülés határára kerültek.
További céges szintű következményként a kis, úgynevezett fehér kutak rovására átrendeződött az értékesítés országos szerkezete. Már nem érte meg az autósnak, hogy felkeresse azt a kisebb olcsóbb kutat, amelynél a hatósági áras időszak előtt tankolt, hiszen az ár mindenütt azonos volt. Megszűnt az árverseny. Ebben az időszakban tehát a nagyobb márkás láncok új ügyfelekhez jutottak, de közlésük szerint veszteségesen.
Problémás volt, bár megoldódott az újraépítése is az ársapka megszüntetése után.
Kecske és káposzta megoldásra van szükség
A felsoroltak megismétlését aligha akarja a kormány. Ám alacsonyabb felső határt sem szabhat úgy az áraknak, hogy egyúttal ne intézkedjen a belföldi autósok ellátásának fennmaradásáról. A piaci zavarral fenyegető probléma pedig akkor is fennmarad, ha nem kap ársapkát a benzin és a gázolaj, hanem más eszközt választ a kormány. Erre a lehetőségre – az árrés szűkítését kiemelve – múlt pénteken utalt is Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter. Ám ez is durva beavatkozás lenne a piaci folyamatokba. Ennek ágyazott meg a Nemzetgazdasági Minisztérium péntek reggeli közleménye azzal, hogy kiemelte, milyen nagy az üzemanyagvásárlás súlya a háztartások kiadásai között. (Közelebbről meg nem nevezett felmérések eredményére hivatkozott.)
Ott tartunk tehát, hogy olyan döntésnek kell születnie, amitől az üzemanyag érdemben lesz kevésbé drága, de a forgalmazók kedve sem megy el az értékesítéstől, sőt, még a Mol finomítójának a karbantartását is felgyorsítják.
Még ott vannak az adók is
A kiskereskedőknek persze megvan a válaszuk: vegyen vissza a kormány az érintett termékek adójából! Erre valóban bőven van lehetőség attól függetlenül is, hogy a hazai üzemanyagok adótartalma régiós összevetésben a középmezőnyben van. Ám ezzel szemben amellett is szólhat érv, hogy vannak tartalékok a benzinkutasok árrésében, pontosabban abban, hogy milyen költségekkel dolgoznak.
Jelen esetben versenyen kívüli tényező a nyersolaj ára, mert bár alapvető hatása van az üzemanyagok árára, e hatás ugyanúgy jelentkezik azokban az országokban is, ahol olcsóbb a benzin és a dízel. Továbbá, mert a magyar kormány a világpiaci olajárat nem befolyásolhatja. Viszont a most épp szintén drágító hatású forint/dollár, illetve forint/euró árfolyam kapcsán előtte a pálya.
