Van olyan európai főváros, ahol tizenháromszor drágább a lakossági áram és a gáz, mint Budapesten

Átlagosan 2-2 százalékkal csökkent a villamos energia és a földgáz végfelhasználói ára áprilisban az európai háztartások számára a finnországi VaasaETT adatai szerint. Az elemzés két energiahatóság, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH), valamint az Energie Control Austria megbízásából készül.

A számítás a vizsgált országok fővárosaira vonatkozik, és mindig az adott hónap első napjától érvényes, helyi valutában mért, euróra váltott árakkal dolgozik. Ennek alapján az uniós országokon belül továbbra is Budapesten volt a legolcsóbb a lakossági áram- és a gáztarifa is áprilisban, ennél kisebb érték csak Kijevre jött ki, amely azonban nem uniós ország fővárosa. A VaasaETT megállapításait a MEKH is rendre ismerteti, de a kijevi adatok nélkül, holott a szintén nem uniós Belgrád árait feltünteti a saját elemzésében. 

Még nőtt is az áram ára néhány piacon

Az áram bruttó lakossági végfelhasználói ára alapján Berlin és Prága a legdrágább városok a lakossági ügyfelek számára Európában, ezt követi Dublin, London és Bern. A jelek szerint Kijevben a legolcsóbb az áram, ezt követi Budapest, Belgrád és Podgorica – írja a VaasaETT. Nominálisan a közép- és keleteurópai (KKE) fővárosokban az árak általában alacsonyabbak az átlagosnál. A térségen belül csak Prágában, Tallinnban és Vilniusban haladja meg az elektromos áram ára az európai átlagot.

Az átlagosan 2 százalékos árcsökkenés ellenére a vizsgált fővárosok többségében az árak nem változtak az előző hónaphoz képest. Öt piacon még drágulás is volt, a legnagyobb Oslóban, ahol pedig csökkenés volt, az általában marginális maradt. Ez utóbbi alól Koppenhága és London volt kivétel. Az oslói 7 százalékos drágulást a villamosenergia-adó emelése okozta. Az ottani díjakat a kormány határozza meg, évente kétszer: január 1-jén és április 1-jén.

A felmérés szerint maga az uniós fővárosokban átlagosan a villanyszámla végfelhasználói árának

• az energia az 52 százalékát,
• az elosztás a 27 százalékát,
• az energiaadó 6 százalékát,
• az áfa a 15 százalékát adta.

Az energia mint áru ára Budapesten áprilisban a végfelhasználói áram árának mindössze 14 százalékát tette ki, ez volt a legkisebb arány a vizsgált városok közül. Viszont Nicosiában a legnagyobb, 74 százalék.

A fix rezsitarifa sokaknak vonzóbb

Az energiaválság előtt a fix (ár és futamidő) és a változó árak viszonylag hasonlóak voltak. A rögzített ár gyakran olcsóbb volt, mivel alacsonyabb lojalitást és beszerzési kockázatot biztosított a szállítónak. Bár a vásárlók alapvetően a piac irányába játszottak egy kicsit, ez a legtöbb vásárlónak nem kínált különösebben jelentős lehetőséget.

A válság óta a helyzet többnyire megfordult. A fix árak, ahol elérhetőek voltak (egyes piacokon a válság eleje vagy közepe óta nem elérhetők), meghaladták a változó árakat, egyes esetekben nagyon nagy árréssel. Ez a tendencia azonban ismét megfordulni látszik. 2024 áprilisában úgy tűnik, hogy a rögzített szerződések száma nőtt, miközben az átlagos ára csak 0,92 eurócenttel haladja meg kilowattóránként az átlagos változó árat.

A stockholmi gázár reménytelenül magas

A legmagasabb gázárat Stockholm lakosai fizetik, mégpedig az európai átlag  végfelhasználói ár háromszorosát. Ez a svéd gázpiac kis méretével magyarázható. Bern a második legdrágább főváros, amelyet Amszterdam követ. Koppenhága, Helsinki, Nicosia, Oslo, Podgorica és Valletta kimaradt a gázárakra vonatkozó elemzésből, mivel ezekben gyakorlatilag nincs lakossági gázpiac. 

A háztartási földgáz általában olcsóbb a kelet-közép-európai országokban; a térségen belül csak a ljubljanai és a prágai ár haladja meg az európai átlagot. 

Áprilisban a berlini gázár 7 százalékkal emelkedett az energia- és az áfa-komponens növekedése miatt, továbbá egy támogatási rendszer megszűnését követően. Ötszázalékos áremelkedés volt Madridban is az energia és az áfa összetevők növekedése miatt.