Robbanások ráznak egy osztrák erőművet: ilyen az árvíz és a napelemek találkozása

Ha létezik energetikai szappanopera, akkor azt az alsó-ausztriai Zwentendorf an der Donau település vidékén adják elő, és végeérhetetlennek tűnik. Az első epizódok vagy fél évszázaddal ezelőtt „jöttek ki” itt, a Duna mentén, jelenleg pedig az EVN naperőművét rázzák robbanások a településhez tartozó Dürnrohr falucskánál.

Tulln közelében Zwentendorf és Dürnrohr a klímaváltozás és a rá adott európai válasz történelmi kirakatává vált, legalábbis az osztrák változatáé. 

Ötven éve itt épült meg az első és egyetlen ausztriai atomerőmű, ami aztán nem lépett használatba – a tervezett másik kettő pedig meg sem épült –, mert 1978. november 5-én egy népszavazáson a résztvevők halovány többsége (50,47 százaléka) a nukleáris energia ellen szavazott. 

Az erőmű 110 méter magas kéménye ma is messziről látható mementó, az atomlétesítmény kiváltására pedig mi egyebet is építhettek ugyanitt, mint egy széntüzelésű erőművet.

Atomerőmű helyett szén Ausztriában, atomerőmű helyett szén Németországban

Pörgessünk előre, mindenki tudja, milyen sorsra jutottak ez elmúlt években-évtizedben a klímaváltozás elleni harcra ráfordult Európában a szénerőművek. 

Emlékszünk arra is, a valamikori osztrák hátraarc tükörképe miképp váltott groteszkbe Németországban, ahol környezetvédelmi okokra – konkrétan a fukusimai kataszrófára – hivatkozva, erős politikai dobverés mellett rohanvást bezárták az atomerőműveket, majd a kieső áramot szén eltüzeléséből származó energiával pótolták. 

Ausztriában az áram ára jelentősen emelkedhet, de a közvetlen gond most a robbanássorozat 

Itt is, ott is folynak hatalmas uniós támogatások mellett a beruházások a megújuló energiába.

A magyarországi napelemek több mint felét az elmúlt két évben telepítették. Ausztriában, ahol nincs a magyarhoz hasonló rezsivédelem, az átalakuláshoz szükséges beruházások költségét a háztartásokra terhelik, ezért az áram ára jelentősen emelkedhet a következő években.

Van azonban azonnali gond is, és ezen a ponton visszakanyarodhatunk az alsó-ausztriai folytatásos show-hoz. 

Szén helyett fotovoltaikus rendszerek Ausztriában (köznapibban: napelemek)

A váltáshoz – a fosszilis energiával való szakításhoz – Zwentendorfnál is elértek már. A nagy fejlemény egészen friss: mintha időzítették volna, hogy az új technológiát hónapokon belül elönthesse az árvíz, az állami kontroll alatt álló osztrák energetikai óriás, az EVN az év elején helyezte működésbe a korábbi széntüzelésű erőmű helyén PV- (fotovoltaikus) rendszerét, amely 7700 háztartást hivatott ellátni zöldenergiával, 27,3 gigawatt éves termelés mellett. 

Az EVN annak idején közölte: tovább kívánják fejleszteni a dürnrohri energiaközpontot, és további 20 millió eurót terveznek beruházni.

Aztán szeptemberben megérkezett a Duna. Addig is ott volt a közelben, csak most, miután megnyíltak az égi csatornák, és napokig ontották az esőt, a folyó úgy döntött, hogy közvetlen látogatást intéz a megmodernült erőműbe. Mindezt rendkívül gyorsan tette, a perschlingi gát átszakadása után helyenként háromméteres víz öntötte el a technológiát, és a Krone fotója szerint még mindig nem sikerült megszabadulni a víztől. 

Hogy emlékezetessé tegye a szappanopera folyó epizódját, a folyó még tűzijátékot is rendezett: az erőmű területét hetek óta robbanások rázzák meg. A tűzoltóknak égő panelekhez kell sorozatosan kivonulniuk.

Kémiai reakció, amit nincs ki megállítson: nem atomfizika, elektrolízis

Mi történik a víz alá került, majd a víz alól lassan kikerülő naperőműben?

Ahogy a nagy PV-rendszer paneljei kikerülnek a víz alól, elkezdenek áramot termelni, hiszen az a funkciójuk. Az áram az alattuk lévő áramátalakítókba (inverterekbe) folyik, ezek azonban még víz alatt vannak. Elektrolízis indul el, ami a vizet robbanékony hidrogéngázra és oxigénre bontja. Csak egy szikra kell, és: bumm.

Az EVN szóvivője, Stefan Zach elmondta a Kronénak: mind a 71 áramátalakítójuk megrongálódott, ahogy az áramot a hálózatba tápláló négy transzformátorállomás is. Már megrendelték a pótlást, de hónapokig fog tartani a javítás. „Csak azután tudunk áramot szállítani az ügyfeleinknek a régi meddőhányóknál” – mondta.  

Elmondta azt is, miért nem választották le időben az invertereket a panelekről. Minden nagyon gyorsan történt. A modulokat alig lehetett látni a piszkos vízben: aki hozzájuk nyúl, az életét kockáztatta volna.