A Grand Hotel Margitsziget kalandos története 1873-ban kezdődött, amikor a kor híres építésze, Ybl Miklós tervei alapján elkészült az épület. A 150. születésnap alkalmából Saly Noémi Budapest-, irodalom- és gasztrotörténész a Hosszúlépés. Járunk? tematikus városi sétákat szervező céggel együtt állította össze a Csodafürdő a Nyulak szigetén című sétát. Ennek ünnepélyes bemutatóján a vállalkozás társalapítójával, Merker Dáviddal közösen meséltek évszázadokon át ugrálva a sziget hoteleinek kulisszatitkairól.
A Margitsziget akkori tulajdonosának, József nádor fiának, József Károly főhercegnek a felkérésére először 1868-ban nyílt meg templomszerű belső terekkel,
aranyozott kupolával, márvánnyal és porcelánnal a világszínvonalú Margit fürdő, azaz a Kisszálló
(hiszen a fürdőkúrára érkezők ott is alhattak), amelynek helyén a mai Thermal Hotel áll, majd utána következett a Nagyszálló, a mai Grand.
Egyik épületet sem hagyta érintetlenül a történelem, de a Kisszálló járt rosszabbul.
A második világháború alatt a németek vették be a szigetet, majd miután befagyott a Duna, a szovjetek sem maradtak távol,
így az ott folyó harcok közben súlyosan megsérült a Margit fürdő. Több mint tíz évig nem kezdték meg a felújítását, aztán az 1956-os hatalmas árvíz oly mértékben megrongálta az épületet, hogy menthetetlenné vált, le kellett bontani. A helyén épült a ma az Ensana-lánchoz tartozó gyógy- és wellness-szállodaként működő Thermal Margitsziget, amelyet a vendégek által is használható föld alatti folyosó köt össze a négycsillagos superior besorolású, vele szerves egységet alkotó Granddal.
Ma hihetetlennek tűnik, de
az 1880-as évektől a második világháborúig mindkét szállónak állandó lakosai is voltak – mint Krúdy Gyula, Ady Endre, Szép Ernő –, akik évekre, évtizedekre vettek ki egy szobát.
Arany János hat nyáron át költözött ki a szigetre, írt, nyaralt, és közben fürdő-, illetve ivókúrákat vett kedvelt fái, a gesztenyék, a platánok, a vadnarancsok alatt sétálva. Térképet is rajzolt a szigetről egy Törökország-térkép hátára, ez a mai napig fennmaradt.
Arany idejében még az asztalt-széket vitte fiatal londinerként az író után Helyes György, aki abszolút rekorder, hiszen
több mint ötven esztendeig volt bentlakó szobapincér, majd portás a Kisszállóban.
Ismert mindenkit Vajda Jánostól Krúdyn és Bródy Sándoron át ez utóbbi fiáig, Hunyady Sándorig, aki szegény költőként Gyuri bácsitól tanulta meg, hogy kell csúzlival varjút lőni, és megsütni, ha nincs más ételre pénze.
A Nagyszálló később az Aranycsapat állandó bázisává vált. A vasárnapi meccsek előtt már szerdán beköltöztek, és itt edzettek. A szobabeosztást az határozta meg, kik dohányoztak, mint a gyárkémény (például Bozsik József és Sándor Károly), illetve kik szerettek inkább együtt fröccsözni (mint Puskás Ferenc és Lóránt Gyula).
A legendás 6:3 előtt, 1953-ban a Nagyréten kijelölt focipályához még ködgépeket is hoztak, hogy a focisták »londoni időben« tréningezhessenek.
A módszer kétségtelenül bevált.
A későbbiekben a portugál válogatott is a Grand Hotel Margitszigetet választotta főhadiszállásaként a 2021-es Európa-bajnokság idejére. Az egész szállodát átalakították Cristiano Ronaldo és csapattársai kedvéért: a szobákat a játékosok családjáról készült fotókkal díszítették, új matracokat és nagyobb képernyős televíziókat kaptak, amelyeken portugál csatornákat is foghattak, és piros-zöldben pompázott minden.
Földi halandó nem léphetett a Nagyszálló területére, még a Nagyrét egy részét is fekete kordonnal vették körbe.
Az a történet azért kijutott a falak közül, hogy
Ronaldo egy ízben elfelejtett cipőt húzni a reggelihez,
és amikor ezt az étteremben konstatálta, zavarában visszaszaladt, de eltévesztette az emeletet, és rossz szobába nyitott be. Persze, ezt tőle senki nem vette zokon.
Főleg, hogy korábban történtek itt furcsább dolgok is. Például, amikor egy társaság disznótort szeretett volna ülni a szállóban, ezért behoztak egy élő disznót a szigetre. A mázsás jószág megszökött, és a kutyasétáltatókat ijesztgetve rohangált a környéken, végül a helyi rendőr tudta elkapni. Az egyik rettentő hideg télen pedig a Duna jegén átkelve az Óbudán élő vadnyulak kerestek itt ennivalót, és a sziget kertészét az őrületbe kergetve elrágták az anno József nádor által hozatott egzotikus facsemetéket, délszaki növényeket. Őket is nehéz volt megállítani:
A szálló vendégeit pár órára a házban tartották, lezárták a szigetet, és vadászok kutyákkal, puskákkal vetettek véget a nyulak hódításának.
A sétán egy rejtekajtón is átmehettünk, és megnézhettük, hol jelzi a szálloda, ha árvíz közeleg: a pincerészen, ahol a személyzet ma is közlekedik, egy jellemző ponton kezd ilyenkor bugyogni a belvíz.
Utoljára 2013-ban kellett a hotel összes vendégét evakuálni, és a város más szállodáiban elhelyezni a Duna szintjének veszélyes emelkedése miatt.
Másfél napig tartott, mire mindenkit kiköltöztettek, majd másfél napig pakoltak még a munkatársak, hogy a pincében és a földszinten mentsék, ami menthető. Egy-egy áradás után természetesen hatalmas fertőtlenítés és felújítás szükséges, a száradás után festés és a vezetékek áthúzása következik általában. Még a pincénél maradva megtekinthettük, hogyan érkezik a szennyes a feljebb lévő emeletekről: minden szinten egy személyzeti helyiségben van egy nyílás, ahonnan csak le kell dobni a gyűjtőbe a mosásra szánt ágyneműt, így az egyszerűen a plafonban lévő lyukból hullik le.
A 71-es, 171-es, 271-es… ajtók rejtik a legnagyobb lakosztályokat, amelyek a mellettük levő szobákkal még össze is nyithatók az exkluzív vendégek kedvéért.
Egy ilyenben lakott Ronaldo, és pont a 171-esben Indonézia első független elnöke, Sukarno, akinek a kedvéért szintén az egész szállodát lefoglalták és átalakították. A folyosó túloldalán kaptak helyet a feleségei, a gyerekek és a nevelőnők. A másodikon a miniszterei, a harmadikon pedig az ő szolgálatukra rendelt nők.
Arany János még a mai étterem helyén álló bejáraton közlekedett ki-be a szállodából,
ez is mutatja, mennyi változáson esett át az épület. Az 1965-ös árvíz utáni felújítás alkalmával hozták fel a földszintre a szálló konyháját, ami azért is okozott nagy örömet az itt dolgozóknak, mert így nem
huszonnégy lépcsőn keresztül kellett le-föl közlekedniük minden egyes rendelés alkalmával.
Ha azt nézzük, hogy Gellér Mihály, a Horthy-korszak ikonikus szállodaigazgatója alatt 2500 férőhelyes teraszrendszer működött a szigeten, általában telt házzal, ez a lépcsőmászás erős kihívást jelenthetett.
A Grand Hotel születésnapi ünnepségsorozata szeptemberig tart, amikor Saly Noémi tollából megjelenik a történetét összefoglaló könyv is, a fentiekhez hasonló sztorik százaival.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.