Repedezik a Disney: a stúdió idei legnagyobb dobásai sorra megbuktak a mozipénztáraknál
A mozik legnagyobb titánja, a Disney 2023-ban nehézségekkel küzd a nézők elcsábításával. Idei legnagyobb dobásai egyaránt kudarcot vallottak, és egymás után szállították a nagyobbnál nagyobb bukásokat.
A több mint tíz éve uralkodó Marvel képregényfilmes műfajnak hatalmas pofont jelentett A Hangya és a Darázs: Kvantumánia (megjelenés: 2023. február 16., bevétel 476 millió dollár) idei bemutatója, amely több tízmilliós veszteséget produkált a Disney-nek. A kis hableány élő szereplős újragondolása szintén nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Bár hivatalos bevételi adatok még nem állnak rendelkezésre, a szakértők szerint a nézőszámok azt mutatják, hogy az Egyesült Államokban sokan váltottak rá jegyet, de világszinten nem mozgatta meg annyira az embereket a film. Két hete debütált a Pixar legújabb animációs filmje, az Elemi, amellyel a népszerű stúdió ismét bizonyítani akarta, hogy a legjobb a kategóriában, de az első két hétvége jegyeladásai jócskán elmaradtak a várakozástól. Az Elemi annak ellenére bukott el a mozikban, hogy a Pixar teljesen eredeti ötlettel állt elő, amelyet szemkápráztató animációval varázsolt a vásznakra.
Minden iparági elemző azt várta, hogy az elmúlt hónapok gyenge teljesítménye után a Disney berúgja az ajtót az egyik legikonikusabb franchise feltámasztásával, az Indiana Jones ötödik részével. Az Indiana Jones és a sors tárcsája folytatja a híres régészprofesszor történetét a főszerepben a 80 éves Harrison Forddal. A film 300 millió dolláros költségvetése azt jelzi, hogy a Disney bízott benne, hogy ezzel az alkotással megmentheti a nyári szezonját, de a jelek szerint a mai nézők már nem vevők a misztikus ereklyék utáni vadászatra.
Az Indiana Jones és a sors tárcsájára az előrejelzéseknél sokkal kevesebben váltottak jegyet, a stúdió pedig szinte már most bukásnak könyvelheti el Dr. Jones visszatérését.
Ezek alapján arra lehet számítani, hogy a Disney idei legnagyobb bevételt hozó filmje a meghurcolt James Gunn rendezésében készült A galaxis őrzői harmadik része lesz. A film május 4-én került a mozikba, és azóta 835 millió dollárt termelt. Ez volt Gunn utolsó filmje a Disney-nél, hiszen a stúdióval kialakult vitája miatt már átpártolt a rivális Warner Bros.-hoz a DC filmek munkálatait felügyelni.
Mivel már nincs igazi blockbuster az egeres cég tarsolyában az idei évre, várhatóan
2014 óta ez lesz a Disney első éve, hogy egyetlen filmje sem éri el az 1 milliárd dolláros bevételt.
Ez alól csak a 2020-as és a 2021-es év volt kivétel a koronavírus-járvány miatt.
Csúsznak az Avatar- és a Marvel-filmek, 2026-ban érkezik az új Star WarsA Deadpool 3. a vártnál előbb jön, de a filmek többsége hónapokat vagy akár egy teljes évet csúszik. A Disney a hollywoodi írók sztrájkjával és a gyártási nehézségekkel magyarázta a lépést. |
Vakok között a félszemű a király
Hiába éli meg a Disney az elmúlt tíz év egyik leggyengébb évét, még így is bőven felülmúlja a versenytársait.
A 2023-ban termelődött mozis bevételek 37 százaléka folyt be a Disney-hez.
Az egeres céget az Universal követi 31 százalékos részesedéssel.
A Covid előtti utolsó évben, 2019-ben a Disney rekordot állított fel, amikor hét filmje is átlépte az 1 milliárd dolláros bevételt. Ettől az időszaktól most messze elmarad a cég. A kritikusok szerint ennek az oka, hogy a vállalat nem tud megújulni, és a pénzét régi ötletek újramelegítésébe (A kis hableány, Indiana Jones és a sors tárcsája), valamint a hanyatló Marvel franchise-ba ölte (A Hangya és a Darázs: Kvantumánia).
Iparági szakértők szerint a Disney egy másik jelentős problémával is szembenéz, mégpedig azzal, hogy már nem tud kevés pénzből filmet gyártani. A stúdió szinte minden alkotását 200 millió dollárt meghaladó költségvetésből forgatja, s ezeknek a filmeknek muszáj lenne kasszát robbantani a megtérüléshez. A Covid előtt az ilyen kaliberű filmeknél a magas gyártási költséget, illetve a marketingkiadásokat még lehetett magyarázni a milliárdos bevételekkel, de a mai filmjeik már meg sem közelítik ezt az eredményt.
A filmek a világpolitikai helyzet miatt is kevesebb pénzt hoznak.
Az egyik legfontosabb piacnak számító Kína a feszültségek miatt már nem vevő annyira a nyugati filmekre, és a viszonylag nagy piacnak számító Oroszország is kiesett a háború miatt.
Ezeknek az országoknak a kiesésével a globális jegybevételek látványosan csökkentek.
A filmipart jelenleg meghatározó változások túlságosan gyorsan zajlottak le, így a Disney ezekre nem tudott reagálni. Egy blockbuster elkészítése három-négy év, így amikor az Indiana Jones és a sors tárcsájának a munkálatai már zajlottak, akkor nem lehetett tudni, hogy kirobban egy háború, amely olyan feszültségeket generál, hogy a stúdió fontos nemzetközi piacokat veszít.
A streaming lassan, de biztosan érezteti a hatását
A streamingplatformok elterjedésével sok vita volt arról, hogy az új technológia megöli-e a mozikat. Ekkor a tapasztalat azt mutatta, hogy az emberek szeretnek moziba járni, s a szakértők ebből azt a következtetést vonták le, hogy a két világ megfér majd egymás mellett. Azonban az idő múlásával az látszik, hogy a streaming valóban fojtogatja a moziipart. Egyrészt a nézők egyre jobban hozzászoknak a házi mozizáshoz és elkezdik kivárni, hogy az új filmek felkerüljenek valamelyik platformra. Emellett a stúdiók is egyre több pénzt költenek a streamingre szánt filmekre és sorozatokra, ez pedig forrást és szakembereket von el a legnagyobb mozifilmektől. Ez a trend pedig már elkezdett a minőség rovására menni. A VFX-szakemberek leterheltsége miatt sorra érkeznek a gyenge minőségű látványfilmek, ami felvetheti a nézőkben a kérdést, hogy minek váltsanak jegyet egy csúnya látványfilmre.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.