A nyaralások alkalmával nemcsak élményeket gyűjtünk, vagy élvezzük a semmittevést a tengerparton, hanem új ételeket, ízeket is kipróbálunk. Teljes lehet-e egy görög nyaralás anélkül, hogy együnk egy tál szuvlakit vagy baklavát? A nyár a gasztronómiai élményekről is szól, így megnéztük azt az öt luxusélelmiszert, amiért a legtöbb pénzt kell otthagynunk az éttermekben.
A gyűjtésünkben feltüntetett árak folyamatosan változnak, illetve a lista utolsó elemének az értékét pontosan nem is lehet meghatározni, mivel a világ számos országában tilos a fogyasztása. Az árakat grammra határoztuk meg.
A kobe marhahúst tartják a világon a legjobb húsnak, amelyet valaki étteremben kaphat. Az ételt szinte már legendák övezik, például, hogy profi masszőrök masszírozzák a kobe marhákat, vagy sörrel itatják őket, hogy a különleges, egyedi jellemzőiket elérjék. Ez a valóságban nincs így, de annyi biztos, hogy nincs párja egy kobe marhából készült stake-nek.
A kobe marhahúst leginkább a márványos textúrája különbözteti meg a többi állatétól. A hús szinte elolvad a szájban, az íze kissé édeskésebb, mint más marháé, illetve a kobe marhahús fontos része a rendkívül ízes zsírja.
Sokszor keverik a wagyu és a kobe marhát, pedig a kettő nem fedi egymást. Minden kobe vagju, de nem minden vagju kobe. A vagju lényegében azt jelenti, hogy japán marha (va = japán; gju = marha), tehát az országban tenyésztett összes marhafajta vagju. Ennek egy szűkebb köre, a kobe marha, ami kizárólag a Hjógo prefektúrában, azon belül is Kóbe városban tenyésztett marhákat jelenti. Ez utóbbi az igazán különleges hús, amelyet az egész világon a marhák kaviárjaként tartanak számon.
A kobe marhahús körüli misztikumot még az is fokozta, hogy a terméket 2012-ig nem exportálta Japán.
Az Oszakai Egyetemen sikerült az egyik leghíresebb steaket is előállítani laboratóriumban.
A macutake gombát sokan a gombák királyának tekintik magas ára és ritkasága miatt. A gombának szeptembertől októberig tart a szezonja, az ínyencek ilyenkor szinte megőrülnek, hogy ehessenek belőle.
Egyetlen darab macutake gomba nagyjából 100 dollárba kerül. Az ára azért ilyen magas, mert mesterséges körülmények között nem lehet termeszteni. Hivatásos gombászoknak kell a fenyveseket járni, és megtalálni a különleges gombát, hogy aztán éttermek asztalára kerülhessen.
A macutake japán elnevezés, a fenyő (macu) és a gomba (take) szavakból áll össze. A gomba nemcsak Japánban található meg, Ázsia több részén is terem, de az észak-európai fenyvesekben is előfordul. Egy nagyon aromás gombáról van szó, amelynek erősen fűszeres az íze, enyhe fahéjas utóízzel.
A szarvasgomba az egyik legdrágább élelmiszer, amit kapni lehet. Különleges ízvilágát vagy imádják, vagy utálják.
Az ára azért rendkívül magas, mivel nagyon nehéz termeszteni, ráadásul évekre van szükség a neveléséhez, mire ehető lesz. Mindezek mellett nem is áll el túl sokáig, szóval tényleg ünnepnap, ha valakinek a tányérjára kerül ez a finomság. A szarvasgomba sűrű tölgyerdőkben terem meg, de mesterségesen is lehet termeszteni. A szarvasgomba-ültetvényeken nagyjából hat évig tart, mire szüretelni lehet a gombát. Mivel kifejezetten nehezen kezelhető gombáról van szó, általában gombászok látják el a keresletet. Speciálisan képzett kutyákkal vagy disznókkal kell járni a sűrű erdőket, és szinte vadászni kell a szarvasgombára. Trükkös gombáról van szó: a föld alatt terem, s amint kikerül onnan, azonnal elkezd veszíteni a nedvességéből. Innentől rendkívül gyorsan el kell juttatnia fogyasztóhoz, hogy friss szarvasgombát élvezhessenek.
Szakértők arra számítanak, hogy 2030-ra a globális szarvasgombapiac elérheti az évi 6 milliárd dollárt.
A sáfrány a világ legdrágább fűszere, egy kilogramm akár 5000 dollárba is kerülhet. A fűszert a krókuszvirág apró szálaiból nyerik ki, azért magas az ára, mert rendkívül nehéz a betakarítása. Egyetlen kilogramm sáfrány fűszerhez 150 ezer sáfrányvirágot kell letépni, az apró szálakat pedig kézzel kell leszedni a növényről. Egyetlen frissen szedett krókuszból átlagosan 30 milligramm sáfrányt lehet kinyerni, ha a leszedett virág már elszáradt, akkor mindössze 7 milligramm nyerhető ki a fűszerből.
A sáfrányt nemcsak fűszerként, hanem színezőanyagként is felhasználják. A textíliáknak a sáfrány erős, aranysárga árnyalatot ad.
A világ sáfránytermelésének 88 százalékát Irán adja.
A kaviárok a luxusétkezések legikonikusabb elemei, nem meglepő, hogy a világ legdrágább élelmiszere ebből a körből származik. A kaviárok közül kiemelkedik a beluga kaviár, ami a viza, más néven a nagy tokhal, van orhal ikráiból álló kaviár. Az állat a Kaszpi-tengerben él, de Fekete-tengerben is előfordul. A viza orosz neve beluga, ami nem azonos a magyarul belugánk nevezett fehér bálnával. A beluga kaviár az orosz elnevezésből ered.
Egy kilogramm beluga kaviárért 7–30 ezer dollár közötti összeget kérhetnek el.
A beluga kaviár azért ilyen drága, mert
A beluga kaviárt semmilyen formában nem dolgozzák fel, ahogy a termelők begyűjtik, fogyasztható is. Fontos azonban, hogy fémmel nem érintkezhet, mert attól változik az íze. Általában csontból készült kanállal kell fogyasztani.
A vizák húszéves kortól ivarérettek, és a kaviár annál értékesebb, minél idősebb hal adja. A legértékesebb beluga kaviár a Kaszpi-tenger déli részéről, Irán vizeiről származik, ahol kevésbé szennyezett a víz. Itt található a nagyon ritka albínó viza, a 60–100 év közötti nőstényeinek az ikrái a legkeresettebbek.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.