A napelemek ötvenszer több hulladékot jelentenek, mint azt korábban feltételezni lehetett, és jóval mérgezőbbek is a gondoltnál. E téren tehát irreális a nettó zéró elképzelés. A Russia Today által szemlézett Harvard Business Review rámutat:
a napelemeket jellemzően 30 évre tervezik, amelynek lejártával jelentkezik a hulladékként való kezelésük hatalmas költsége.
Annál nagyobb lesz a baj, minél jobban esik a panelek ára, hiszen annál többet telepítenek belőlük, illetve cserélnek le régebbieket. Ráadásul, bár a napenergia támogatói szerint a panelek könnyen újrahasznosíthatók, a valóság az, hogy a jórészt üvegből készült eszközök alkotórészeinek szétválasztása nehézkes, ahogyan a biztonságos szállítása is. Egy panel újrahasznosítása 20-30 dollárba kerül, hulladéklerakóban viszont 1-2 dollárért elhelyezhető.
A Világgazdaság tavaly májusban számolt be róla, hogy
egyelőre drága és energiaigényes a hulladékká vált napelem anyagának újrahasznosítása, igaz
– közölték akkor a lappal az ITM illetékesei – még van tíz-tizenöt év az életképes technológia kifejlesztésére. Így egyelőre Magyarországon is a lerakókban halmozódhatnak a sérült, selejtes napelemek. Ezeket egyébként a hatályos szabályozás szerint a gyártónak, a külföldön előállított terméket pedig az első hazai forgalomba hozónak kell begyűjtenie és kezelnie, de ehelyett fizethetnek termékdíjat is. A napelem – mint elektronikai hulladék – egyelőre jellemzően negatív haszonanyag, vagyis jellemzően fizetni kell azért, hogy azt valaki befogadja.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.