Infrastruktúra-beruházások sora indulhat, illetve használhat fel a korábbinál nagyobb állami forrást a kormány egyetértésével, továbbá a most megszerzett nemzetgazdasági szempontból kiemelt státusz birtokában. Ezek sorában két ipari és innovációs terület neve is szerepel a Magyar Közlönyben felsorolt határozatok között. A kaposvári fejlesztési területen egyrészt telepíteni kell a távközlési és a víziközmű infrastruktúrát, az utóbbi számos részterületből áll.
E feladatokra 40,6 millió forint csoportosítható át, az áramhálózat kiépítésére 271,7 millió, a gázrendszerére pedig 47,5 millió forintot.
A másik hátszél a gödi ipari és innovációs parkot segíti, amely a villamos energia hálózatának kialakítására az idén közel 5 milliárd forint többletforráshoz jut, a következő években pedig 0,3 milliárdhoz, 3 milliárdhoz, illetve 1,7 milliárdhoz. A projekt összesen legfeljebb 31,3 milliárdot vihet.
Szikszó és térségének energetikai fejlesztése az állam 20,6 milliárdjába kerül egy további kormányhatározat szerint, itt az évenkénti bontás 2020-tól 3,4 milliárd, 3,9 milliárd, 7 milliárd, 4,6 milliárd, illetve 1,6 milliárd forint.
Vízgazdálkodást érintő komplex beruházások is indulnak. Megújulhat Tatabánya, Oroszlány és Tata térségének víziközmű-hálózata, a fejlesztés Szomód, Vértesszőlős, Környe, Kecskéd, Oroszlány és Vértessomló településeket is érinti. E munkákra a jövő évi központi költségvetésből jövőre és 2023-ban is 11,6 milliárd forintot kell biztosítani, 2024-ben pedig 5,8 milliárdot. Mivel 15,3 milliárdot már az idei feladatok is elvisznek,
a teljes projekt 44,3 milliárdba kerül, a keret tartásáért az innovációért és technológiáért felelős miniszter felel.
Térségi jelentőségű a kelet-balatoni víziközmű-hálózatának korszerűsítése is, ennek közvetlenül Balatonakarattya, Balatonvilágos, Balatonfüred és Balatonfőkajár látja majd hasznát.
A hivatkozott közmű-fejlesztési csomag egyetlen útprojektje Dabason indul: a Mánteleki út felújítása 543,8 millió forint állami pénzhez jut.
Sárvár külterületén beruházási célterületté minősít át számos külterületi ingatlant egy kormányrendelet. Az agrárminiszter feladata, hogy a kijelölt, jelenleg mezőgazdasági ingatlant a beruházási célterületté történő átvezetése után adja át a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-nek, mint tulajdonosi joggyakorlónak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.