Vidéken épít hídfőállást a hazai hadiipar

Gyula (Airbus helikopter), Kiskunfélegyháza (kézifegyverek) és Zalaegerszeg (Lynx gyalogsági harci jármű) után Kaposváron, Várpalotán, Nyírtelken és Gödöllő térségében is épülhet hadiipari gyár. A kormányzati elképzelések Kaposvár és Várpalota esetében a legkiforrottabbak: az előbbi város a szárazföldi járműképesség újabb bázisa lehet, az utóbbiban pedig robbanóanyaggyár és nagy kaliberű lőszert gyártó üzem létesülhet. A várpalotai fejlesztési terveket a kabinet a hetekben jóváhagyta, a Veol tudósítása szerint Maróth Gáspár védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos tájékoztatta is a helyi képviselő-testületet a beruházások állapotáról.

A kivitelezés a jelenlegi menetrend szerint az ősszel, legkésőbb 2022 tavaszán kezdődhet meg.

A várpalotai helyszín mellett több érv is szól: a térségben hagyománya van a lőporgyártásnak, a Veszprémi Egyetemen kapcsolódó képzések folynak, továbbá a terület alkalmas a lőszerek kipróbálására, mivel egy egybefüggő, több mint ötven kilométer hosszú lőtérrel is rendelkezik.

Kaposvár Zalaegerszeghez zárkózhat fel. A Zala megyei székhelyre lánctalpasok gyártását telepítik – a legutóbbi tájékoztatás szerint az üzem jövőre készül el, a termelés 2023-ban indulhat –, a Somogy megyei központban pedig 30-50 milliárd forintos beruházással gumikerekes járműveket gyártanának már az ősztől, induláskor mintegy 300 dolgozóval. Szó van külföldi harcjárművek modernizálásáról is.

Ez különösen gazdaságos megoldás lehet, mert ökölszabály, hogy a hadiipari eszközök és a harcjárművek javítására és karbantartására az életciklusuk alatt körülbelül ugyanannyit kell költeni, mint amennyibe a megvásárlásuk került.

A kaposvári projekt fontos szereplője a BM Heros, amely speciális járműveket gyárt – például mentő- és tűzoltóautót –, és elő tud állítani harci feladatokra szánt teherautót és más páncélozott járműveket is. A magyar hadsereg vásárolt Gidrán török fejlesztésű járművet is, amelyről Palkovics László innovációért és technológiáért felelős miniszter az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának júniusi ülésén azt mondta, hogy a gyártását Magyarországra szeretnék hozni. Az erről folyó tárgyalások a nyár végéig befejeződhetnek.

A kormány vizsgálja a rádiós, műhold-kommunikációs rendszerek fejlesztésének és gyártásának a lehetőségét is Gödöllő környéki bázissal, mert ott több olyan magyarországi cég is működik, amely ezen a területen kifejezetten jól pozicionálta magát. Ehhez kapcsolódva a Nyírségben, Nyírtelek környékén lokátorrendszereket gyártó és üzemeltető egységek jöhetnek létre. Még tart ennek a lehetőségnek az elemzése, hogy kiderüljön, milyen egyéb üzleti lehetőséget kínál a szegmens azon a volumenen túl, amelyet a magyar hadsereg modernizációja felszív. Vannak elektronikai fejlesztési területek is, például a radarberendezéseknél. A Magyar Honvédség több kapcsolódó beszerzést visz. A fókuszban az áll, hogy Magyarországon radar- és egyéb szenzortechnológiákat lehessen gyártani.

Fontos szempont a vidéki hadiipari megteremtésében, hogy az iparpolitika részeként egyfajta területfejlesztés is érvényesüljön. Nem véletlen tehát, hogy a kormány az ipar szempontjából inkább fehér foltnak számító dél-magyarországi régiót próbálja helyzetbe hozni a védelmi ipari infrastruktúra bővítésével és a haderőreform végrehajtásával.