A legtöbbször fél- vagy kétdecis üvegben, „kétdekásban” kínált ízesített szeszes italok 11,6 százalékos áremelkedése elsősorban a népegészségügyi termékdíj (csipszadó) miatt lehetett jelentős mértékű az idei első fél évben 2018 első feléhez viszonyítva, de a jövedéki adó emelkedésének most nem volt érdemi szerepe ezen termékek drágulásában – mondta a Világgazdaság kérdésére Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője.
Az idei első fél évben a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 110,5 százalékkal volt drágább a vöröshagyma, mint 2018 azonos időszakában.
A fejes káposzta és a késői burgonya ára is jelentősen megugrott, az előbbiért 83,5, az utóbbiért 72,6 százalékkal kellett többet adni, mint egy évvel korábban. Ugyan fogyasztói árakról beszélünk, azonban az értékláncok itt is jól kirajzolódnak.
A finomliszt 11,4 százalékos drágulása a félbarna kenyér 11,7 százalékos és a zsemle 11,1 százalékos áremelkedésével párosult, a fehér kenyérért mindössze 4,8 százalékkal kell többet fizetni, mint 2018 első felében. A mezőgazdasági termékek árát elsősorban az időjárás határozza meg, de az európai kötődések és importok miatt a nemzetközi árak is hatással lehetnek a magyar boltok polcain feltűnő árcédulákra – magyarázta Virovácz Péter.
A teljes cikk a keddi Világgazdaságban olvasható
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.