Áramlik a külföldi tőke, nő a függés

Mintegy hétszáz járműipari vállalat működik Magyarországon, ezek összességében csaknem százezer munkavállalót foglalkoztatnak. A járműgyártás a hazai gazdaság 4-5 százalékát adja, ami viszonylag magas arány, főleg úgy, hogy ennek az értéknek nagyjából a felét a négy nagy gyártó termeli meg – mondta a Világgazdaságnak Zsótér Márton, a KPMG autóipari tanácsadója, akit annak kapcsán kérdeztünk, hogy az elmúlt években aggasztó mérteket öltött hazánk autóipari függése.

Szerinte az iparági koncentráció mértéke jelentős, hiszen a hazai működő vállalkozásoknak csak nagyjából a 0,1 százalékát teszi ki a járműipar. Rávilágított, hogy a magyarországi aktív munkavállalóknak több mint 2 százaléka dolgozik az autóiparban, miközben az uniós átlag csupán 1 százalék.

Magyar sajátosság továbbá az is, hogy a termelés jelentős része exportra megy, tehát nagyban függünk az európai autópiac felvevőképességétől és a kontinens gyártóinak folyamatos globális piacvesztésétől.

Könnyen kikövetkeztethető, hogy ha az ágazat válságba kerülne, akkor annak a hatásait a nemzetgazdaság jelentős mértékben megérezné. Ez pedig valószínűleg be is következhetne, mivel a kormány nagy hangsúlyt fektetett az autóiparra, elég csak az Audi, a Mercedes, a Suzuki és az Opel termelésbővülésére gondolni, amely az ipari teljesítmény harmadát teszi ki. A kitettség ráadásul a következő években tovább erősödik a BMW debreceni beruházása és a második kecskeméti Mercedes-gyár miatt, ráadásul a beáramló közvetlen külföldi befektetések túlnyomó része is az autóipari beszállítók szektorára koncentrálódik.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szerint azonban kifejezetten örvendetes, hogy az utóbbi időben döntően az elektromos és önvezető autók beszállítói építenek ki kapacitásokat hazánkban. Több akkumulátorgyár épül, s ennek következtében Magyarország hosszabb távon az autóipar átalakulásának a nyertese lehet. Az elemző a Világgazdaságnak kifejtette:

nagyobb válság nem várható az elkövetkezendő időszakban az autóiparban, noha némileg csökkennek a globális eladások. Ezt döntően a (geo)politikai bizonytalanságok – kereskedelmi háborúk, a Brexit, az Irán elleni szankciók – és a szigorúbb károsanyag-szabályozások okozzák.

A magyar autóiparban jelenleg dekonjunktúra figyelhető meg, de ez valószínűleg csak átmeneti állapot – közölte Suppan Gergely –, a járműgyártás még így is képes növekedni, mivel Győrben elkezdődött az Audi Q3-as modelljének a gyártása, és folyamatosan lépnek üzembe újabb beszállítói kapacitások. Az elemző üdvözölné, ha más szektorok, ágazatok is hozzájárulnának a gazdaság bővüléséhez, szerinte az autógyártáshoz kapcsolódó gumiiparban vannak is erre mutató fejlesztések, és a vegyiparban is jelentős kapacitások jönnek létre.

Zsótér Márton hasonlóan látja a helyzetet, szerinte az összeszerelő üzemektől egyre inkább a kutatás-fejlesztési központok irányába kezdünk elmozdulni. „Ez növeli a hozzáadott értéket – hangsúlyozta –, a magasan képzett munkaerőnek is jelentősen javulnak az elhelyezkedési kilátásai, ami már középtávon is számottevő előny a magyar gazdaságnak.”

Néhány éven belül a legyártott akár elérhető lesz a nyolcszázezres darabszám

A közútigépjármű-gyártás termelési volumene 4,8 százalékkal csökkent tavaly a 2017-es eredményekhez képest, az alternatív hajtásokhoz alkatrészeket gyártó cégek piacán azonban óriási a lendület.