Kibabrált az időjárás a kertészekkel

A tavalyi gyenge gyümölcstermés előzménye, hogy 2018-ban – a jelentős fagykárt szenvedett kajszi- és őszibarack kivételével – nagy, egyes fajoknál rekordközeli volt a termés, ami leterhelte a fákat – mondta a Világgazdaságnak Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke.

A nagy terhelés a nyári és az őszi aszállyal azzal járt, hogy 2019 tavaszán közepes vagy gyenge volt a virágzás. A hozamokat tovább rontotta, hogy tavasszal és nyáron – ahogyan Apáti Ferenc fogalmazott – minden lehetséges időjárási káresemény bekövetkezett.

A FruitVeB elemzése szerint a legrosszabb szezonja talán a cseresznyének volt. A 2018-as nagy termés után tavaly közepes erősségű volt a virágzása, majd a hűvös, fényszegény, csapadékos időjárás kifejezetten rossz hatással volt a terméskötődésre. A májusi extrém mennyiségű csapadék repedést, rothadást okozott, és további jelentős mennyiség esett ki, főleg a korábbi érésű fajtáknál.

A 2019-es cseresznyetermés az 5 és 20 ezer tonna közötti sokéves intervallum alján, a szakmai szervezet becslése szerint 7-8 ezer tonna körül volt, ami az elmúlt tíz év egyik legrosszabb adata.

A 2018-as nagy termés és az időjárás hatásai a meggy esetében hasonló következményekkel jártak, így vélhetően a vártnál is gyengébb, 50 ezer tonna körüli a végeredmény. A nettó termelői árak végig magasan, kilogrammonként 220–250 forint körül mozogtak.

A március végén virágzó kajszi­ül­tetvényeket nagyrészt megkímélték a tavaszi fagyok, de az ország őszibaracktermő területének harmadát adó szatymazi termesztőkörzetben súlyos fagykárok voltak. Nagyon jó, 40 ezer tonna körüli kajszitermést szüreteltek a gazdálkodók, és az őszibaracktermés is 40 ezer tonna körül alakult, de ez utóbbi közepesnek számít.

A teljes cikket elolvashatják a Világgazdaság szerdai számában